Újabb 700 milliárd dollárt pumpálnak az amerikai gazdaságba
Hatványozottam érvényesül a „lavina-effektus” az amerikai gazdaságban. Újabb és újabb pontokon van szükség beavatkozásra, a kormány, illetve a megválasztott elnök pedig különböző mentőcsomagok mellett kötelezi el magát. A nagy autógyárak, a detroiti hármak részéről várt 25 milliárd dolláros támogatást egyelőre függőben hagyta a Kongresszus és egy hét múlva veszi elő újra a kérdést. Annak esélye pedig elhalványult, hogy még az idén gazdaságélénkítő csomagot fogadjanak el.
Az egy héttel ezelőtti G20 csúcson kötelezettséget senki nem vállalt erre, és úgy tűnt, a Kínában bejelentett 586 milliárd dollárral senki nem tud majd versenyezni. Nem így történt: a tervek szerint a Kongresszus január második felére, Barack Obama beiktatására előkészíti a jövő év elején az élénkítés terveit. Ennek összege immár jóval túlmegy azon a 175 milliárdon, amelyet a megválasztott elnök még a kampányban mondott, még akkor is, ha hozzáadjuk az év elején már jóváhagyott 124 milliárd dollárt. Közgazdászok és Obama gazdasági tanácsadói egyarént több száz milliárd dolláros elkötelezettség szükségéről beszélnek, ahogy az egyre mélyülő recesszió mellett erősödnek a deflációs félelmek is. Az adókedvezményekkel a teljes program 700 milliárd dollár is lehet akár.
- Nincs elég vásárlóerő a gazdaságban. Ez arra készteti a kormányt, hogy a „költekezői oldalon” beálljon a sorba – mondta Robert Reich, Bill Clinton exelnök munkaügyi minisztere. - A 30-as évek recessziójából azért lett gazdasági világválság, mert a döntéshozók nem tették meg a megfelelő lépéseket. Most senki nem akarja elkövetni ezt a hibát. Lehetséges-e, hogy túllövünk a célon? Természetesen. Az eddigiek alapján azonban inkább azt mondanám: a veszély az, ha nem lépünk fel kellő határozottsággal – fogalmazott Jared Bernstein demokrata tanácsadó, az Economic Policy Institute vezető közgazdásza. Charles Schumer New York-i szenátor úgy véli: „a gazdaság rosszabb állapotban van, mint ahogy az emberek gondolják. A legbiztosabb, ha bármit megteszünk a defláció elkerülésére". Egy friss felmérésből kiderült: hosszú évek után most először az amerikaiak többsége kevesebbet akar költeni a közelgő ünnepekre, mint tavaly.
Maga Obama arról beszélt: 2,5 millió állást kíván teremteni, illetve megtartani elnöksége első két évében. Szó van egyfajta New Dealről, nagy infrastrukturális beruházásokról, közmunkaprogramról, közvetlen munkahelyteremtésről. - Újra munkába állítjuk az embereket, hogy újjáépítsék omladozó utainkat, hídjainkat, modernizálják iskoláinkat, amelyek nem felelnek meg gyerekeinknek (az Obama-házaspár a minap magániskolát választott lányainak Washingtonban, miután végiglátogatták a főváros lerobbant közoktatási intézményeit – a szerk.), hozzanak létre szélfarmokat, napelemeket, üzemanyaggazdaságos autókat, alternatív energiatechnológiákat, amelyek megszabadíthatnak bennünket a külföldi olajtól való függőségtől, és versenyképesnek tarthatják meg gazdaságunkat az elkövetkező években - fogalmazott a megválasztott elnök. Mindez a magánbefektetőket is felbátoríthatja és orientálja - a zöldenergiaszektor komoly gondokkal küszködik.
Néhány példa: a Duke Energy felére csökkentette százmillió dolláros befektetési tervét, amellyel a háztetőkön lízingelne helyet napenergia hasznosítására. Az FPL Group, az egyik legnagyobb szélenergiahasznosító az országban 27 százalékot vesz vissza jövőre. A JPMorgan bankház a megújuló energiaforrásokba való befektetésekért felelős igazgatója, John Eber arról panaszkodik: 1,7 milliárd dollárt fektetett be, és partnerektől további 2,8 milliárdot szerzett 43 szél-, és napenergiai projektre - de a pénzügyi válság első áldozatai, a csődbe ment Lehman Brothers, a mankót kapott AIG és a felvásárolt Wachovia kidőltek a sorból. Az energiatudatos beruházásokat erősíti, hogy Obama (ismét) elkötelezte magát: 2020-ra az 1990-es szintre csökkenti az Egyesült Államok károsanyagkibocsátását, 2050-re pedig további 80 százalékkal.
- Az ember soha ne hagyjon kárba veszni egy súlyos válságot! - ironizált Rahm Emanuel, Obama leendő fehér házi stábfőnöke annak kapcsán: a helyzet annyira rossz, hogy most itt a kiváló lehetőség az alapos változtatásra. Ezzel együtt a masszív költekezéssel kapcsolatban vannak félelmek, különösen, hogy a deficit közelít az ezermilliárd dollár, a GDP 7 százaléka, a II. világháború óta példátlan szint felé. A teljes válságkezelés költsége a tervezett lépésekkel együtt immár megközelíti a 2800 milliárd dollárt. Ebben benne van a leendő élénkítőcsomag, illetve a korábbi 700 milliárdos mentőöv, csaknem 400 milliárd a Fannie Mae és Freddie Mac jelzálogintézetek és az AIG óriásbiztosító megmentésére, a Bear Stearns bank eltüntetésére. És benne van az a csaknem 900 milliárd dollár is, amelyet a jegybank szerepét játszó Fed költ a hitelpiac élénkítésére.
Obama programjában szerepel egy 3 ezer dolláros adóhitel is, amelyet a munkáltatók kapnának minden egyes új dolgozó után. Viszont úgy tűnik: az amerikaiak elkönyvelhetnek egy be nem tartandó kampányígéretet. Mint Obama jobbkeze, az őt a Fehér Házba is elkísérő David Axelrod elmondta, a megválasztott elnök "mérlegeli", hogy ne törölje el mégsem az évi 250 ezer dollárnál többet keresők adókedvezményét, amelyet a Bush-kormány 2010 végéig hagyna futni. Így Obama elkerülheti, hogy recesszió idején bárkinek is adót kelljen emelnie, noha ez a lakosság mintegy 5 százalékát érintené csak.
Újabb mentőövet dobnak a Citigroupnak
A korábban adott 25 milliárd dolláron felül az amerikai kormány újabb 20 milliárddal siet a bajba került Citigroup segítségére, sőt 300 milliárd dollárig kész lehet „mérgezett papírjai”, azaz kétes értékű jelzáloghitelszármazékai kiváltására. A több mint 100 országban 300 ezer főt foglalkoztató Citigroupot a fizetésképtelenség fenyegeti, miután bizalmatlanság alakult ki körülötte. A múlt héten 52 ezres leépítést jelentettek be. Cserébe a 2 ezer milliárd dolláros eszközállományú pénzintézetnek számítania kell a mentőövekre mostanában menetrendszerűen ráragasztott „cédulával”: a cégvezetői jövedelmek, bónuszok korlátozásával. E sorok írásakor nem volt még világos, hogy a 20 milliárdot elsőbbségi részvények vagy opciós jegyek megszerzése révén juttatják - előbbi az adófizetőknek kedvez, mert osztalékot fizetnek utánuk, utóbbi pedig a jelenlegi Citigroup-részvényeseknek. Akik persze nem tolonganak: a papírok az idén 87 százalékot veszítettek értékükből. Egy éve még 30 dollárt adtak a részvény darabjáért, most alig négyet - ami nem sokkal több, mint egy Citigroup-bankkártya egyszeri használata egy hálózaton kívüli pénzkiadó automatán.
