Tizenhat pénzintézettel szemben indít közérdekű pereket a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank szerint az érintett intézmények 2010. november 26-át követően közzétett általános szerződési feltételei (ÁSZF) vagy a korábban közzétett ÁSZF-ek ezt követő módosításai, tehát valamennyi, a keresetekben kifogásolt, az ügyfelekkel szemben hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötések tisztességtelenek és ezért érvénytelenek – derül ki az MNB közleményéből.

Amennyiben a bíróság is így látja, akkor a pénzintézeteknek el kell számolni ügyfeleikkel és vissza kell téríteniük az érvénytelen kikötésen alapuló egyoldalú kamatemeléssel beszedett plusz pénzeket. Ahogyan a most zajló elszámolás során, úgy az érintett ügyfeleknek sem kell külön kezdeményezniük az elszámolást – ezt a cél szolgálja a fogyasztók nevében indított közérdekű perek.

Az MNB nyolc bankkal, öt pénzügyi vállalkozással és három takarékszövetkezettel szemben nyújtott be közérdekű keresetet. Az pénzintézetek: Aegon Hitel, Borsod Takarék, CIB Bank, CIB Lízing, Citibank , FHB Jelzálogbank, FHB Kereskedelmi Bank, Magyar Cetelem Bank, MKB-Euroleasing Autóhitel, MKB-Euroleasing Autólízing, OTP Bank, OTP Jelzálogbank, Örkényi Takarékszövetkezet, Sopron Bank, UCB Ingatlanhitel és Zalavölgye Takarékszövetkezet.

Az elszámolási törvény szerint a bíróságnak a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél vizsgálatától számított 15. napra kell kitűzni, és az ügyet a tárgyalás kitűzésétől számított 45 napon belül el is kell bírálnia. A bíróság az eljárásban kizárólag azt vizsgálja, hogy a tisztességtelennek tartott szerződéses kikötés a Kúria törvényben meghatározott elvek szerint tisztességes-e. Ez alapján a következő döntéseket hozhatja: а szerződéses kikötés tisztességes, s így а keresetet elutasítja; vagy а szerződéses kikötés tisztességtelen, s ezért érvénytelen.

Az elszámolási törvény alapján az MNB márciusában 210 pénzügyi intézménytől kapott adatszolgáltatást arra vonatkozóan, hogy azoknál sor került-e 2010. november 27. és 2014. július 19. között egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelést eredményező szerződésmódosításra. Közülük 138 intézmény nyilatkozott úgy, hogy nem hajtott végre ilyen lépést, 56 intézmény pedig – élve a törvény erre vonatkozó lehetőségével – alávetési nyilatkozatot tett arról, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások nyomán megfizettetett összegekkel túlfizetésként önként elszámol a fogyasztókkal. A fennmaradó 16 intézmény esetében élt az MNB a közérdekű keresetindítási jogával.

Ha utólagosan, jövő év végéig megindított eljárásában olyan információ jut az MNB birtokába, amely szerint valamelyik pénzügyi intézmény valótlanul nyilatkozott arról, hogy nem emelt egyoldalúan kamatot, díjat, költséget, a jegybank kötelezni fogja az érintett intézményt a perindításhoz szükséges kivonatok benyújtására, és utólagosan közérdekű pert indíthat ezen piaci szereplővel szemben.