Újabb terhet kapnak a bankok

Rendszerkockázati tőkepuffer képzését írta elő a pénzintézeteknek a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az ötmilliárd forintnál nagyobb problémás projekthitel-állománnyal rendelkezők számára kötelező eszköz alkalmazása alól azok mentesülhetnek, akik 2017. január 1-ig kitisztítják portfóliójukat.

Az MNB közleménye szerint a rendszerkockázati tőkepuffer (Systemic Risk Buffer – SRB) bevezetését az indokolja, hogy a problémás projekthitelek tartósan magas állománya és aránya, valamint koncentrációja kiemelt pénzügyi stabilitási kockázatot hordoz. Ez a több mint 700 milliárd forintot kitevő állomány ugyanis egyrészt nem várt további veszteségek forrását képezheti, másrészt korlátozhatja a bankrendszer hitelezési hajlandóságát, így mérsékelheti annak gazdasági növekedést támogató szerepét.

A jegybank szerint a nemteljesítő projekthitelek állománya a válság után jelentős növekedést mutatott, és az ebből eredő kockázatokat a folyamatos átstrukturálások sem tudták érdemben kezelni.

Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a problémás projekthitelekből fakadó kockázatok kezelése érdekében 2015 októberében a rendszerkockázati tőkepuffer bevezetéséről döntött. A tőkepuffer intézményenkénti mértékét a jegybank a rendszerkockázathoz való egyedi hozzájárulás arányában fogja meghatározni.

A bankonként megállapított mérték a problémás projekt-kitettségek belföldi, I. pilléres tőkekövetelményhez viszonyított aránya alapján adódik majd. Méghozzá úgy, hogy a tőkepuffert, intézményi szinten a belföldi, kockázattal súlyozott teljes kitettség-érték 0 és 2 százaléka között állapítják majd meg. Képzésére konszolidált szinten, a legjobb minőségű (CET1) tőkeelemek szolgálnak majd az ötmilliárd forintnál nagyobb problémás állományok esetében.

Az egyes intézményekre vonatkozó rendszerkockázati tőkepufferek megállapítása egyedi MNB határozatok formájában történik majd 2016 utolsó negyedévében. Az új tőkepuffer-követelménynek 2017. január 1-től kell megfelelniük a hitelintézeteknek.

Az MNB szerint az az időzítés megfelelő időt biztosít a bankoknak az alkalmazkodásra, a problémás projekt kitettségek érdemi tisztítására. Amennyiben ez mégsem valósulna meg, a többlet-tőkekövetelmény az intézmények megnövekedett sokkellenálló képességén keresztül erősítheti a hazai pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását.

Ha a hitelintézetek 2017. január 1-jéig kitisztítják a portfóliójukat, akkor nem kerül a többlet-tőkekövetelmény alkalmazásra.

A jegybank közleményében jelezte: az új követelmények kapcsán egyeztettek az európai hatóságokkal és a piaci szereplőkkel is.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.