Újabb négy pénzintézet devizahiteles keresetét utasította el a bíróság kedden. Az UniCredit az egyoldalú szerződés-módosításokon csúszott el, az Argentánál egyetlen szerződési feltételt sem találtak tisztességesnek, az Impuls-Leasingnál pedig nem tudták megállapítani, hogy tisztességesen jártak-e el. A Bankszövetség ismét kikelt az ellen, hogy visszamenőleges jogalkotással minősítsék tisztességtelennek az egész üzletágat.

Átláthatatlan UniCredit 

Elutasította az UniCredit Bank Hungary Zrt. devizahitelekkel kapcsolatban a magyar állam ellen benyújtott keresetét a Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében, mert általános szerződéses feltételei nem felelnek meg az átláthatóság feltételének. A bíró szóbeli indoklásában elmondta, ha a megfelelés akár egy alapelv esetén nem teljesül, a bíróságnak a keresetet el kell utasítania. A bíróság elsődlegesen a szerződéses feltételek átláthatóságát vizsgálta minden szerződési feltétel esetében, mint legfontosabb elvet.

Az átláthatóság elvét sérti egyebek között, hogy a bank a KSH által közzétett előző évi fogyasztói árindex változása esetén is egyoldalúan módosíthatta a szerződést, a változás plafonjaként az éves átlagos inflációt jelölve meg, pontosan azonban nem határozta meg, hogy a módosításra okot adó körülmény változása milyen mértékű változást hozhat a fogyasztók számára.

A bíróság elutasította az igazságügyi szakértő kirendelését és a felperes bank tanúbizonyítási indítványát, továbbá azt, hogy az eljárás felfüggesztése mellett forduljon az Alkotmánybírósághoz és kérjen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságától. A felperest a bíróság 1 millió 324 ezer 292 forint perköltség megfizetésére kötelezte.

Semmi sem stimmelt az Argentánál

A Fővárosi Törvényszék kedden elutasította az Argenta Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-nek a magyar állam elleni keresetét, amelyben a devizahitelei általános szerződési feltételei tisztességtelenségének törvényi vélelmét kívánta megdönteni. A bíróság az ítélet indoklásában kifejtette, hogy az általános szerződési feltételek mellett az egyedileg megtárgyalt feltételek vizsgálatát is kérte a pénzügyi szolgáltató. A törvényszék egy olyan feltételt sem talált, amely megfelelt volna a vonatkozó törvényben szereplő mind a hét elvárásnak, ezért utasította el a felperesnek a magyar állam, mint alperes elleni keresetét.

A bíróság elsődlegesen az általános szerződési feltételek átláthatóságát vizsgálta, de kitért még az egyértelmű és tételes megfogalmazás elvének és más feltételeknek a vizsgálatára is. Az átláthatóság azt jelenti, hogy a fogyasztónak a szerződéskötés időpontjában látnia kellett azt, hogy a körülmények milyen változása, miképpen érinti az ő jövőbeni terheit. Vagyis tudnia kellett az ügyfélnek azt, hogy a havi törlesztő részlete miképpen változik - közölte a bíróság.

Az ok-listát sem látta megalapozottnak a bíróság, mivel nem szerepelt benne, hogy milyen okok, miképpen befolyásolják a kamatokat és a költségeket. Nem volt tételes lista arról sem, hogy a kamat mitől, milyen mértékben módosul.
Kiemelte a bíróság azt is, hogy a pénzügyi szolgáltató összemosta az előtörlesztést és a felmondást, holott a kettő nem ugyanaz.

A bíróság a vesztes felperes társaságnak fizetendő perköltséget 386 ezer forintban állapította meg, és felhívta a felek figyelmét, hogy a nem jogerős határozat ellen 8 napon belül lehet fellebbezni az ítélőtáblához.

Impuls-ügy: megállapíthatatlan, tehát bukó 

Szintén elutasította a Fővárosi Törvényszék a Impuls-Leasing Hungária Pénzügyi Lízing Zrt. magyar állam ellen indított devizahitelekkel kapcsolatos keresetét a kedden kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében. A bíróság egyben 400 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a felperest. A szóbeli indoklás szerint a keresetben megjelölt időszakokra és a megjelölt kikötések vonatkozásában a bíróság nem tudta megállapítani, hogy valamennyi, a törvényben szereplő hét elvárásnak maradéktalanul megfelelnek, ezért a keresetet el kellett utasítania.

Az elsőfokú határozat ellen 8 napon belül lehet fellebbezni a Fővárosi Ítélőtáblánál. A felperes pénzintézet jogi képviselője a tárgyalás után az MTI érdeklődésére azt mondta: az ítélet nincs kedvezőtlen hatással a felperesre, mert az Impuls-Leasingnél csökkentek a báziskamatok, így nem kell az ügyfeleknek pénzt visszafizetni. A nagy kérdés az, hogy az árfolyamrésből történő elszámolás az adós felé és a per alapján esedékes elszámolás egymással összevezethető-e – jegyezte meg. A jogi képviselő kifejtette: kérdés, hogy ha például az árfolyamrésből a pénzintézetnek vissza kell adnia 3 százalékot, a kamatból viszont 2 százalék a pénzintézetnek járna vissza, össze lehet-e vezetni a két tételt úgy, hogy a végén az adós részére csak egy százalékot kell visszafizetni. Hozzátette: mindenki abból indult ki, hogy a kamatokat csak emelték, pedig ahol csak a bázishoz volt kötve, ott csökkentek. A felperes pénzintézet jogi képviselője azt is megjegyezte, hogy most, a feltételeket ismerve könnyű lenne összerakni a törvénynek megfelelő általános szerződési feltételeket.

A Fővárosi Törvényszék szintén elutasította a Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét. A bíróság indoklása szerint a takarékszövetkezet általános szerződési feltételekben alkalmazott kikötéseinek egyike sem felelt meg az átláthatóság és a tételes meghatározás elvének. A fogyasztó ugyanis nem láthatta előre, hogy a szerződéskötést követően a körülmények esetleges megváltozása esetén milyen mértékű többletkötelezettségei keletkezhetnek, azok milyen okból, mértékben és módon hatnak a kamat, a költség és a díj mértékére.

A Magyar Bankszövetség ismételten tiltakozik a piaci szabályokat felrúgó, utólagos jogszabályalkotások és a szektor tisztességtelenné minősítése ellen - közölte a szervezet kedden az MTI-vel. Közlemény szerint a visszamenőleges hatályú jogalkotás súlyosan sérti a jogállamiság elvét, az elszámoltatási törvény visszamenőleges hatályát a Fővárosi Törvényszék, továbbá július végi levelében az Európai Központi Bank is szóvá tette. Emellett véleményük szerint az igazságosság társadalmi igénye is sérül, mivel az alacsony kamatszintért árfolyamkockázatot vállaló devizahitelesek lényegesen jobban fognak járni, mint a nemzeti valutában eladósodottak.

A közlemény emlékeztet: a banki jelzáloghitelezés a 2000-es évek gazdasági növekedésének egyik motorja volt, eredményeként közel egymillió család jutott új, nagyobb, korszerűbb otthonhoz az elmúlt másfél évtized alatt. A devizahitelezést a válság kitöréséig soha nem kifogásolta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és egyetlen parlamenti párt sem. A devizahitelezés terheinek kezelésére a kormány és a hitelintézetek az érintett családok több mint kétharmadának nyújtottak már valamilyen segítséget, sok százmilliárd forint összegben. Kiemelik: a devizahitel elterjedéséért a felelősség egyszerre terheli az államot, a bankokat és az ügyfeleket. A mostani politikai bűnbakkeresés csak a bankokról szól. A bankrendszer mind a devizahitelek, mind a forinthitelek nyújtásakor az adott időszak jogszabályainak és a rajta kívülálló piacgazdasági változásoknak megfelelően működött. A felelősség kérdése csak az egyes időszakok jogi és gazdasági körülményeinek teljes figyelembe vételével értékelhető - közölte a szervezet.

A bankszektor végső tulajdonosai a nyugdíjalapokon, befektetési alapokon, részvényeken keresztül, közvetett vagy közvetlen formában magyar és külföldi magánemberek, az elszámoltatás költségeit ők mindannyian viselik. A gazdasági folyamatokat el nem ismerő elszámoltatás következményeként a hitelintézeti szektor nem képes betölteni indikátor szerepét a magyar gazdaság fellendítésében, miközben az elszámoltatási folyamat megrendíti a befektetői bizalmat - olvasható a közleményben.