A bíróság az ítélet indoklásában kifejtette, hogy az általános szerződési feltételekben az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó szabályoknak minden időpontban meg kellett felelniük a törvény által meghatározott hét feltételnek. Amennyiben csak egy feltétel is hiányzott, akkor tisztességtelen volt a szerződés.

A hét feltételből a bíróság elsődlegesen az átláthatóságot és az egyértelmű megfogalmazást vizsgálta, és ahol ezeknek nem feleltek meg a szabályok, ott nem folytatta a vizsgálatot, mivel már egy feltételnek való nem megfelelés is megalapozta a tisztességtelenséget.

A bíróság kilenc időszakra vizsgálta a takarékszövetkezet általános szerződési feltételét, valamint az üzletszabályzatát. Valamennyi intervallumra kettőzöttek voltak a szabályok, mivel különváltak a lakás célú és a szabad felhasználású devizahitelek előírásai.

A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet a korábbi tárgyaláson kérte a Fővárosi Törvényszéktől, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, a vonatkozó törvény alkotmányellenességének megállapítása miatt. Akkor a bíróság elutasította a keresetet, amelynek indokát is most ismertette a bíró.

Maga a bíróság nem észlelte a törvény alkotmányellenességét, a felperes takarékszövetkezet pedig csak megjelölte a törvény - szerinte - alkotmányellenes pontjait, de nem indokolta meg az álláspontját. Ezért utasította el a bíróság az indítványt. A bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy maga a hitelintézet is fordulhat az Alkotmánybírósághoz, illetve a másodfokú eljárásban újra lehet indítványozni: a bíróság tegye meg ugyan ezt.

Az elsőfokú, nem jogerős ítélet ellen 8 napon belül lehet fellebbezni. A bíróság az alperes magyar államnak, a felperes takarékszövetkezet által fizetendő ügyvédi díjat - mint perköltséget - 500 ezer forintban állapította meg. Ez jóval alacsonyabb az alperesi ügyvédi iroda és az állam által kötött szerződésbe foglaltnál.