Új rendszerben jár a kárenyhítés a gazdáknak
Az idei évtől alapvetően megváltozott a mezőgazdasági termelők kárenyhítési rendszere. A struktúra kétpilléres lett: továbbra is él a kárenyhítési alap, amelyhez a gazdák önként csatlakozhatnak, befizetéseiket pedig az állam ugyannyival kiegészíti, a rendszer azonban kibővült a támogatott mezőgazdasági biztosításokkal – mondta sajtótájékoztatóján Füzesi Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége mezőgazdasági bizottságának elnöke.
Az alaptól ezentúl csak az számíthat a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére, aki az üzemi referenciahozam (ez lehet például az elmúlt három év termésátlaga) legalább felére biztosítást is köt. Akinek nincs ilyen biztosítása, az maximum a kárenyhítő juttatás felét kaphatja meg. Ezek valójában csak elméleti számok, mivel az alapban sosem gyűlt össze annyi pénz, hogy minden kárt megtérítsenek, ilyenkor az adott összeget arányosan felosztják a gazdák között, s az új rendszerben ez utóbbi összeg felére vagy a 100 százalékára számíthatnak a termelők attól függően, hogy kötöttek biztosítást, vagy nem.
A gazdák bármilyen mezőgazdasági biztosítást köthetnek, a biztosítók és a kormány közötti megállapodás eredményeként azonban választhatnak az új támogatott konstrukciók közül is. Ezek jóval több kockázatra nyújtanak fedezetet, mint a kárenyhítési alap (a jégesőn, tűzön és téli fagykáron túl például a felhőszakadásra, árvízre, tavaszi fagykárra és aszályra is), a biztosításhoz pedig támogatást lehet igényelni, amely a díj legfeljebb 65 százaléka lehet.
A rendszer nem teljesen ismeretlen a hazai gazdálkodók számára, a 2004-es uniós csatlakozásig hasonló működött Magyarországon, akkor a biztosítási díj 30 százalékát állta az állam. Ezt a konstrukciót váltotta a kárenyhítési alap, amely azonban nem teljesen váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így az öngondoskodás erősítése érdekében a rendszer most kétszintű lesz, és egyik lábként visszatér a támogatott mezőgazdasági biztosítás.
A termelők három támogatott biztosítási csomagból választhatnak attól függően, mit termesztenek, illetve milyen kockázatokra kívánnak fedezetet. A konstrukciókat bármelyik, mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságnál megköthetik (Magyarországon jelenleg csak az Allianz, a Generali és a Groupama foglalkozik agrárbiztosításokkal), a díjak piaci alapúak, vagyis szolgáltatónként eltérnek, a fedezetek és az önrész mértéke azonban egységes.
A kárenyhítési rendszerhez csatlakozni, a mezőgazdasági biztosításhoz támogatást igényelni május 15-ig lehet, a kérelmek módosítására azonban június 11-ig van lehetőség, így aki most megfeledkezik a határidőről, addig még pótolhatja. A mezőgazdasági biztosítások díjtámogatására idén 9,3 millió euró uniós forrás áll rendelkezésre. A támogatást arányosan osztják el a termelők között, vagyis ha sokan jelentkeznének, a dotáció mértéke is csökken, a várakozások szerint azonban idén még várhatóan elég lesz ahhoz, hogy minden jelentkező megkapja a maximális, tehát 65 százalékos támogatást.
Az uniós szabályozás miatt a támogatott biztosítások – a referenciahozamra vetítve – 30 százalékos kár alatt nem fizetnek (ahogyan a kárenyhítési alap sem), ezért a biztosítók további kiegészítő termékeket ajánlanak a gazdáknak. A kiegészítő biztosításokkal együtt a termelők fedezettsége 95 százalékos lehet – tette hozzá Füzesi Dániel.
A múlt pénteken a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat alapján egyébként a támogatott mezőgazdasági biztosításokra is vonatkozik a biztosítási adó, melynek mértéke, mivel vagyonbiztosításokról van szó, a biztosítási díj tíz százaléka. A biztosítókat meglepte a lépés, de mint mondták, bíznak benne, hogy a folyamatban lévő egyeztetések eredményeként még változhat a jogszabálytervezet.
Az öngondoskodás erősítése amúgy igencsak ráférne a magyar mezőgazdaságra. A termőföldek alig 40 százalékára kötnek biztosítást, s ezek is jellemzően csak egy káresemény, a jégverés esetére nyújtanak fedezetet. Ezen túl csak a kárenyhítési alap van, amelyben jelenleg nyolcmilliárd forint áll rendelkezésre. Ezzel szemben a termelőket évente átlag 100-130 milliárd forint kár éri, s bár ezek egy részére (például a forintárfolyam alakulására) a biztosítók sem tudnak fedezet nyújtani, de a jelenlegi szintről bőven lehetne még hová növelni az agrárium biztosítottságát. Tavaly egyébként a biztosítók díjbevétele a mezőgazdasági biztosításokból mindössze 7,7 milliárd forint volt (míg például cascóból ennek közel a tízszerese), amely a várakozások szerint idén 8-9 milliárd forintra nőhet a kárenyhítési rendszer átalakításának köszönhetően.
