A második építési gyorsító csomag részletszabályait tartalmazó kormány- és miniszteri rendelettervezetek célja, hogy biztosítsák az építési beruházások megvalósítása során a kiszámíthatóságot, a tervezhetőséget, a szakmai, pénzügyi-befektetői, beruházói biztonságot, és a jogkövető magatartás felértékelődését - mondta Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára az MTI-nek. A minisztérium honlapján megtalálható, több mint 200 oldalas, jelenleg tárcaegyeztetésen lévő tervezetet a minisztérium rendszeresen egyeztette a szakmai szervezetekkel is. A csomag 15 kormányrendeletet módosít, és további hét újat tartalmaz. A tervezet része még egy új miniszteri rendelet, illetve három korábbinak a módosítása is.

A módosításokat követően további egyszerűsítések és gyorsítások várhatók az engedélyezési eljárásokban. A kiemelt beruházásokra korábban bevezetett összevont eljárást a jövőben minden építtető, illetve beruházó választhatja. Ennek lényege, hogy az engedélyt kérő állampolgár - a korábban két elkülönült eljárásban intézett elvi építési és építési engedélyt - a továbbiakban egy eljárásban intézheti. Fellebbezni csak egyszer, a végső döntés ellen lehet. A módosításokkal jelentősen rövidebb lesz az engedélyezési eljárás, ugyanakkor megmaradnak a szükséges jogi biztosítékok.

Kiemelt beruházásoknál kérhető új eljárástípus az integrált eljárás, amely szintén lényegesen lerövidítheti a korábban több eljárásban beszerezhető engedélyek megszerzésének idejét. Az eljárás lényege, hogy az ügyfél egy úgynevezett közreműködő hatósághoz nyújtja be az összes kérelmét, az illetékes hatóságok pedig együtt dolgoznak - fejtette ki a szakállamtitkár.

Új rendelet született például az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről. Megszűnik az építésügyi, illetve az építésfelügyeleti hatóság által végzett ellenőrzések közötti párhuzamosság. Az építésügyi hatóság feladata lesz, hogy megelőzze, felkutassa, és megfelelően szankcionálja a hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően végzett, illetve - az engedély nélkül végezhető építési tevékenységek körében - az építési követelményeket sértő építési tevékenységeket. Az építésfelügyeleti hatóság viszont a kivitelezés teljes folyamatát vizsgálja, hogy elősegítse a feketemunka kifehérítését, a lánctartozás megfékezését. A kivitelező vállalkozások nyilvántartásának bevezetése e szféra átláthatóságát szolgálja, és segíti a jó minőségű munkát. A regisztrált cégek referenciái egyúttal többletértéket jelentenek azoknak - mondta a szakállamtitkár.

A minimális rezsióradíjat a tárca már korábban közzétette. Miután a közbeszerzéseken vizsgálni kell a kirívóan alacsony árat, így megszűnik az a lehetőség, hogy egy ajánlattevő eleve olcsó feketemunkával kalkuláljon. Új eleme lesz a közbeszerzéseknek, hogy kizárólag az összességében legelőnyösebb ajánlat lehet a nyertes. Ezért az ár mellett legalább két másik tényezőt is vizsgálnia kell az ajánlatkérőnek.

Az új szabályok közül eddig is a fedezetkezelő meghonosítása kapta a legnagyobb visszhangot. Az októberben induló közbeszerzési, valamint egyéb, az uniós értékhatárt elérő beruházásoknál az építtetőnek igazolnia kell, hogy a beruházás megvalósításához szükséges pénzügyi forrás a rendelkezésére áll. Az építési beruházás szakaszos kivitelezése csak akkor indulhat el, ha az építtető - a fedezetkezelő erre a célra elkülönített bankszámláján - biztosítja az adott szakasz ellenértékét.

A kivitelező szerződés szerinti teljesítésének ellenértéke pedig csak akkor egyenlíthető ki teljes egészében, ha a teljesítésben közreműködő összes alvállalkozó követelését határidőre kifizették. A közbeszerzéseknél a Magyar Államkincstár tölti be a fedezetkezelő szerepét, míg az uniós értékhatárt elérő beruházásoknál a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől fedezetkezelésre engedéllyel rendelkező társaság láthatja el ezt a funkciót.

A fedezetkezelő bevezetésével a kormány az ágazat átfogó érdekeit tartja szem előtt. Összhangba kívánja hozni a fizikai teljesítést a pénzügyivel, ezáltal jogbiztonságot és átlátható működést teremt az építési kivitelezésben. A biztos kéz intézménye ezáltal a beruházó, a kivitelező és az alvállalkozók érdekeit egyszerre szolgálja - mondta az MTI-nek a szakállamtitkár.

A kivitelezők visszatérő problémája volt a megkövetelt magas arányú garancia, amit a beruházás teljes értékének százalékában határoztak meg a megrendelők. Nem volt ritka a 20 százalékos biztosíték sem. Az egyik új rendelet szerint a közbeszerzéseknél az ajánlatkérő nem írhat elő a szavatossági vagy jótállási kötelezettségek teljesítésének biztosítására a szerződéses ellenérték 3 százalékát meghaladó biztosítékot. Az egyéb biztosítékokkal együtt sem lehet több a visszatartott összeg 7 százaléknál. Szintén új eleme lesz az építésügy szabályozásának a térségi önkormányzati főépítész meghonosítása. Az önkormányzatok társulásos alapon foglalkoztathatják a főépítészt.

Építőipar