Újabb kötelezettségszegési eljárások jöhetnek
Újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat, ezúttal a cafeteria-rendszer átszervezése miatt – értesült lapunk uniós forrásokból. A Európai Bizottság csütörtökön dönt az úgynevezett kötelezettségszegési csomagról, amelyben az egyes országok uniós jogba ütköző szabályai miatt indítanak eljárásokat.
Ebben úgy tudjuk, Magyarország több ponton is érintett lesz, így az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya szabályozása miatt is eljárás indulhat. Mint arról korábban írtunk, az Európai Bizottság nem sokkal a két szolgáltatás életbe lépte után górcső alá vette az újonnan kialakított hazai cafeteria-rendszer elemeit. Ennek kapcsán az unió hivatalosan is megkereste a magyar kormányt, és levélben kérdéseket tett fel a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalványok miatt.
Bár egy, az Indexnek kiszivárgott nemzetgazdasági minisztériumi emlékeztető tanúsága szerint az adminisztráció tisztában volt azzal, hogy a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány miatt előbb-utóbb kötelezettségszegési eljárást indít az unió, ám a kormány a jelek szerint úgy döntött, hogy felvállalja a konfliktust az ügyben Brüsszellel.
Nemrégiben Szatmáry Kristóf, az NGM szakállamtitkára úgy fogalmazott: rövidesen újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarországgal szemben – akkor Szatmáry Kristóf csak a SZÉP-kártyát említette –, ám szerinte „ezt a vitát le fogják folytatni” Brüsszellel, és addig is tovább folyik a SZÉP-kártya terjesztése.
A kormány tavaly március 30-ai ülésén döntött a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) kibocsátásáról. Az idén februárban került nyilvánosságra, hogy az Európai Bizottság vizsgálja az újonnan bevezetett magyar utalványokat. Sajtóértesülések szerint az uniós végrehajtó testülethez egyes piaci szereplőktől panasz érkezett.
A plázastop sem fekszik Brüsszelnek
Értesüléseink szerint a Bizottság rövidesen hivatalosan levélben is jelzi aggodalmát a magyar hatóságoknak a plázastop kapcsán, azonban ez még nem jelenti kötelezettségszegési eljárás megindítását.
Az Unió májusban a konvergenciajelentésünkre adott országértékelésben azt ajánlotta a magyar kormánynak, hogy törölje el a nagy kereskedelmi beruházások „indokolatlan” építési tilalmát. Piaci vélekedések szerint könnyen lehet, hogy azért húzódozott Brüsszel eddig is a kötelezettségszegési eljárástól, mivel az építési moratórium csak 2014-ig tart, azaz még jóval azelőtt véget ér, mielőtt a kötelezettségszegési eljárás lezárulna.
