Második magyarországi gyárának építését tervezi a vasúti és közúti fékrendszereinek vezető gyártója. Lepsényi István, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatója lapunknak elmondta, hogy a vállalat a mintegy 4,5 milliárd forintos költségvetéssel tervezett beruházása pályázat formájában, állami támogatással valósulna meg.

A világelső Knorr-Bremse jelenleg közel nyolcszáz embert foglalkoztat közvetlenül budapesti fejlesztési központjában és a már működő kecskeméti gyárában, ahol pneumatikus és elektronikus fékvezérlő- és levegő-előkészítő rendszereket gyárt és fejleszt buszokhoz valamint nehéz-teherautókhoz, többek között a Daimler konszernnek is, de nem szállít be a kecskeméti Mercedesnek, mert ott személyautók készülnek majd.

Az új üzem megvalósítása érdekében a vállalat 191 millió forintért egy 7300 négyzetméteres ingatlant vásárolt az önkormányzattól Kecskemét Déli Iparterületén. Ezt a város zártkörű pályázat keretében értékesítette. A megvásárolt, valamint a vele szomszédos - már a vállalat tulajdonában lévő - ingatlan egyesítésével jön létre az új fejlesztési terület. Zombor Gábor, Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere elmondta, hogy az önkormányzat támogatja a város gazdasági fejlődésében kiemelt jelentőségű cég beruházási szándékát.

A tervek szerint a Knorr-Bremse 110 munkatárssal bővítené alkalmazottainak számát, és ahogy Lepsényi István elmondta az új beruházással közel ezerre nő majd magyarországi foglalkoztatottjainak száma, közülük kétszázan kutatással és fejlesztéssel foglalkoznak majd. A húszezer négyzetméteren tervezett és egyedileg kialakított gyári, fejlesztő valamint irodai épületek megvalósításához a Knorr-Bremse európai uniós támogatást kíván igénybe venni. A tervek szerint az új létesítményben 2012-ben kezdődne a gyártás.

Világelső rendszergyártó
A világszerte 15 ezer embert foglalkoztató Knorr-Bremse 1923-tól működik Magyarországon, 1969-ben írta alá első licencszerződését a MOGÜRT vállalattal buszok és haszonjárművek fék-rendszerelemeinek gyártásáról, ami akkor főleg az Ikarusra épült. 1989-ben a szocialista országok közül elsőként alakított német-magyar vegyesvállalatot, majd 1999-ben létrehozta budapesti Kutatási és Fejlesztési központját.