Az energiaügyekért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) új atomerőművi blokk, illetve blokkok létesítésére tesz javaslatot a kormánynak – jelentette be Fellegi Tamás szakminiszter Pécsett.

A tárca meghívójában stratégiai jelentőségűnek ítélt előadás az Ökopolisz Alapítvány és a prágai Heinrich Böll Alapítvány Tabuk nélkül az atomenergiáról és egy atomenergia-mentes jövőről című nemzetközi konferenciáján hangzott el. A helyszín, a konferencia elnevezése és szervezői a tárcatudósításból ugyanakkor már kimaradtak. (Az Ökopolisz előzetesen úgy tájékoztatott, hogy Fellegi Tamás az utolsó pillanatban jelentkezett be.) Kétségtelen: a bejelentés enyhén szólva nem illeszkedik bele a konferencia által sugallt atomenergia-mentes jövőképbe.

Az NFM közleménye szerint Fellegi Tamás a Paksi Atomerőmű által elvégzett célzott biztonsági felülvizsgálat eredményeit ismertette Pécsett. Az Országos Atomenergia Hivatalhoz benyújtott végleges jelentés alapján megállapítható, hogy az erőmű megfelel a biztonsági követelményeknek. A kormány ezután az energiaellátás fenntarthatóságát, biztonságát, az üzembiztonságot, a megfizethető energiát, a klímavédelmi és finanszírozhatósági szempontokat mérlegeli majd – szögezte le. A nemzetközi tender kiírása támogató döntés esetén a jövő évben várható.

A tárcavezető kiemelte, hogy Magyarország fokozottan érzékeny a fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos problémákra, hiszen saját gáz- és olajfogyasztását túlnyomó részben importból fedezi. Ezért az energiaellátás hosszú távú biztonságának egyik alappillére a káros anyagok kibocsátásával nem járó technológiák fejlesztése és alkalmazása - fogalmazott.

A hazai növekvő energiaigények kielégítéséhez a megújuló energiaforrások fokozódó felhasználása szükséges. Azonban önmagában ezt nem tartja elegendőnek. A megújulók hasznosítása költséges, a lakossági és vállalati fogyasztókat terhelő többletkiadásokkal jár, így csökkentheti a versenyképességet.

A Paksi Atomerőmű stabil, meghatározó eleme a hazai villamosenergia-termelésnek. A nemzeti tulajdonban lévő kapacitás ma a hazai termelés 42 százalékát adja, minden más energiaforrásnál kedvezőbb áron. Az ellátásbiztonsági, klímavédelmi és versenyképességi célok elérése érdekében a következő évtizedekben megkerülhetetlen az atomenergia szerepének megtartása Magyarországon.

Fellegi Tamás hangsúlyozta, hogy minden atomerőművet üzemeltető ország alapvető érdeke a japán atomerőmű-baleset tanulságainak levonása, a már elért biztonsági szint emelése. Éppen ezért írta elő az Európai Tanács a célzott biztonsági felülvizsgálat elvégzését minden európai atomerőműben. Ezt az akkori magyar EU-elnökség sikereként értékelte.

Magyarország az elsők között indította el az atomerőmű felülvizsgálatát. A nemzeti fejlesztési miniszter március végi látogatása során elrendelte a paksi védművek, biztonsági berendezések és az üzemzavarok kezelésére kidolgozott forgatókönyvek azonnali szigorú ellenőrzését, és egy átfogó biztonsági értékelés elkészítését – szögezik le.

A Paksi Atomerőmű Zrt. által összeállított végleges jelentés főbb megállapításai között szerepel, hogy az erőmű megfelelő védelemmel rendelkezik a földrengések ellen. A Duna áradása a telephelyet – annak magasabb elhelyezkedése és kialakítása miatt – nem veszélyezteti. A folyó esetleges rendkívül alacsony vízszintjét az erőmű megfelelő műszaki felkészültséggel, biztonságosan kezelni tudja.

A vizsgált meteorológiai eredetű extrém esetek nem okozhatnak számottevő kárt a létesítményben. Az áramellátás vagy hűtővízellátás kimaradása esetére a reaktorok hűtéséhez rendelkezésre álló tartalékok elegendőek.

A biztonság további növelése érdekében ugyanakkor az elemzés javító intézkedésekre tesz javaslatot. Ilyen például a földrengésre eddig nem minősített, közvetlen biztonsági funkcióval nem rendelkező épületek szükség szerinti megerősítése, további, nagyobb teljesítményű dízelgenerátorok telepítése, valamint alternatív hűtővíz-utánpótlási lehetőségek biztosítása.

Ezekkel a súlyos balesetek esélye még a jelenlegi rendkívül kis értékhez képest is tovább csökkenthető. Az Országos Atomenergia Hivatal a végleges jelentést 2011. december 31-ig értékeli, és határozatot ad ki azokról a teendőkről, amelyeket az erőműnek a felülvizsgálati célok elérése érdekében el kell végeznie, valamint tájékoztatja az Európai Bizottságot a felülvizsgálat eredményeiről.

A kormány az országgyűlés 2009-ben 95,4 százalékos többséggel elfogadott előzetes, elvi hozzájárulása alapján, a célzott biztonsági felülvizsgálat végleges jelentésének kiértékelt eredményei függvényében, és a nemrég elfogadott Nemzeti Energiastratégiában rögzített irányokat figyelembe véve hoz döntést a paksi atomerőmű telephelyén építendő új atomerőművi kapacitásokról – szögezi le a tárca.

Az NFM a paksi nukleáris kapacitások hosszú távú megőrzése, új atomerőművi blokk(ok) létesítése melletti döntéshozatalt javasolja a kormánynak a villamosenergia-ellátás biztosítása, a villamos energia árstabilitása és a magyar gazdaság "dekarbonizációs pályára állítása" érdekében.

A kormány egyetértése esetén az új atomerőművi blokkokkal kapcsolatos nemzetközi tender kiírása a jövő év első felében várható. A Paksi Atomerőmű fejlesztésével a hazai fogyasztók számára biztonságos és megfizethető árú energia áll majd rendelkezésre, Magyarország nemzetközi kitettsége mérséklődik, gazdasági-geopolitikai mozgástere nő.

Az atomenergiával kapcsolatos döntéseknél és az atomerőmű üzemeltetése során a nukleáris biztonságnak minden egyéb szemponttal szemben elsőbbséget kell élveznie. A kormányzat álláspontja változatlan abban, hogy a felülvizsgálat lépéseiről és eredményeiről a továbbiakban is folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt a teljes átláthatóság jegyében. A Paksi Atomerőmű honlapján a mai naptól megtekinthető a célzott biztonsági felülvizsgálattal kapcsolatos végleges jelentés – zárta szavait a tárca közleménye szerint a miniszter.

Szakértők szerint az államigazgatás gépezetében fontosnak számít a mai bejelentés. Ugyanakkor ez minden tekintetben várható volt. A szaktárca vezetői - a Fideszhez és az azt megelőzően kormányzó MSZP-hez hasonlóan - soha nem rejtették véka alá az atomerőmű-bővítés iránt érzett szimpátiájukat. Ám a márciusban bekövetkezett fukusimai atomkatasztrófa némileg megakasztotta a folyamatot. A bővítési szándékot még a nemrég elfogadott 20 éves nemzeti energiastratégia sem egyértelműsíti: azt csak a sok lehetséges cél közül a megvalósítandónak nevezik. A tárca vezetői sokszor utaltak arra, hogy a formális döntéssel megvárják az EU által - épp magyar elnökség alatt - elhatározott, az összes tagállamra vonatkozó célzott biztonsági felülvizsgálat paksi eredményét.

Ebben a döntéshozatali rendszerben persze nehezen lett volna elképzelhető, ha a Paksi Atomerőmű mérnökei alapvető hiányosságokat fedeztek volna fel a maguk működtette berendezésekben. Ahogy az is, hogy ezt az Országos Atomenergia Hivatal megvétózta volna, avagy szavaikat a szaktárca, a kormány, netán a pártokon átívelő egyetértés jegyében a Fidesz vonta volna kétségbe. Ilyen természetesen nem is történt.

A javaslattételre hivatott szaktárca formálisan most először kötelezte el magát az erőműbővítés mellett. A kormány igenje - hacsak valami előre nem látható esemény nem történik - szintén borítékolható.

Mivel a tárca épp a fukusimai atomkatasztrófa előtt néhány nappal ígérte 2012. elejére az atomerőmű-bővítési pályázat kiírását, a mostani közlés pedig 2012. első feléről beszél, elmondható, hogy a fukusimai események nem vagy csupán néhány hónappal csúsztatták el a Fidesz által tántoríthatatlanul támogatott bővítési célt.

A kormány ugyanakkor továbbra is hallgat az elképzelés pénzügyi oldaláról. Pedig a becslések a 700 milliárd forinttól a 3 ezer milliárd forintig terjednek. Az már a Gyurcsány-kabinet óta nyilvánvaló, hogy a beruházást a mindenkori magyar kormányok a Paksi Atomerőművet jelenleg is tulajdonló állami Magyar Villamos Művekkel (MVM) képzelik el. Az MVM-ben készült előtanulmányokra hivatkozva ugyanakkor a Gyurcsány-kabinet kijelentette, hogy mindezt az MVM saját forrásból, állami támogatás vagy garanciavállalás nélkül képes megvalósítani.

Az Orbán-kormány ugyanakkor a kérdésnek erről az oldaláról határozottan hallgat, vonatkozó kérdéseinket esetenként túl korainak ítélve. Habár a kormányzati energiastratégia mellékletében szereplő tanulmány a bővítés költségét 2 ezer milliárd forintra teszi, a kabinet mindeddig nem állt elő sem a saját számával, sem saját megvalósíthatósági változatával.

A hallgatás mögött sokan azt sejtik, hogy az MVM a szükséges forrást mégsem lesz képes kizárólag saját forrásból előteremteni, így adófizetői pénzre, avagy rázós fordulatokat előrevetítő garanciavállalásra lehet szükség. A kérdés rendkívüli feszültségeket rejt magában: a kormány nem pontosan ismert megfontolásokból több százmilliárdos gázipari beruházások felé tereli az MVM-et, a csoport egyre csökkenő nyereségéből osztalékot vesz fel, az ország költségvetésének rendkívüli kifeszítettsége pedig ismert.

Mindazonáltal erősen valószínűsíthető, hogy az Orbán-kormány - a minduntalan hangsúlyozott nyitottság ellenére - eme kérdés teljes körű tisztázása nélkül adja majd áldását a bővítésre.