A megállapodás keretében a pénzügyminisztérium - jelentős konverziós felárral - törzsrészvényekre váltja elsőbbségi részvényeit az egyik vezető amerikai bankcsoportban, amennyiben ez a többi részvényesnek is megfelel. A pénzintézet tőkehelyzetének javítása különösen indokolttá vált azt követően, hogy tavaly 27,7 milliárd dollárt veszített a Citi, részvényei lényegében elértéktelenedtek, az egy évvel ezelőttihez képest 90 százalékkal kevesebbet érnek.

A csütörtöki New Yorki záráskor 1,28 dollárt ért, ami a szerdai értéknek is alig a fele. A bankcsoport lejtmenete tavalyelőtt kezdődött: ekkor még 3,6 milliárd dollár adózott eredményt ért el, de 83 százalékkal kevesebbet a 2006-os 21,5 milliárdnál.
Az amerikai sajtó folyamatosan azon morfondírozik, államosításnak nevezhetőe az egyre növekvő kormányzati szerepvállalás a bankok konszolidációja részeként. A Citi az őszszel, két lépésben már 45 milliárd dollár állami támogatást kapott, miközben a bank óriási, összesen 75 ezres leépítéshullámot jelentett be. A kormány 301 milliárd dollárig garanciát vállalt a csoport kétes értékű eszközállományára is.

A kedélyek megnyugtatására a kormány és a Fed vezetői a minap önmegtartóztatóan nem ellenezték nyíltan az Amerikában igen negatív kicsengésű „államosítást". Ben Bernanke, a tartalékbank elnöke óva intette az államot a Citigroup teljes ellenőrzésétől, és szerinte a "bevásárlás" leáll a "jelentős kisebbségi hányad" szintjén. A fogalomnak ugyanakkor nincs egységes meghatározása. Egyesek a menedzsmentjogkörök állami korlátozását, mások az 50 százalék feletti tulajdoni hányadot tartják annak, megint mások a négyötödös ellenőrzést. Az amerikai számviteli szabályok szerint az intézmények 80 százalékos részvényhányadtól terhelik a kormányzati szektort - a pénzügyi tárca ezért az ősszel 79,9 százalékon megállt az AIG óriásbiztosító, valamint a Fannie Mae és a Freddie Mac jelzálogóriások „államosításakor".