Szombaton olyan, kormánypárti oldalról érkező törvénymódosítási javaslat jelent meg a Parlament oldalán, amely szerint meghosszabbítanák a deviza-jelzáloghitelek árfolyamgátba történő beléptetési határidejét.

A Dióssi Csaba által benyújtott elképzelés a gyűjtőszámlahitel igénylésének legkésőbbi időpontját a hatályos 2013. március 29-ei szerződéskötési határidő helyett 2013. május 31-ében határozza meg. Az indoklás megemlíti, hogy a 
kormány, a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, valamint a Magyar Bankszövetség közös médiakampánya jelenleg is tart, és úgy érzik, valószínűleg az igénylésre jogosultak jelentős részét fogja meggyőzni a gyűjtőszámlahitel igénylésének szükségességéről.

Január 30-ig 115 130 gyűjtőszámlát nyitottak meg a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások deviza alapú jelzáloghiteles ügyfeleik igénylése alapján. A megkötött árfolyamgát szerződések kumulált darabszáma már meghaladta a 133 ezret. Mivel a lehetséges igénybe vevők teljes köre körülbelül 456 ezer fő volt, így az érintettek immár 29,3 százaléka lépett be az árfolyamgát konstrukcióba. A rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya január végén 1034 milliárd forint volt, amely a lehetséges teljes devizahitelállomány 33,8 százaléka. Az árfolyamgát konstrukcióban résztvevő gyűjtőszámlahitelesek január végéig összesen már 6 009 millió forint kamat megfizetése alól mentesültek.

Az árfolyamgát révén a devizahitelesek havi törlesztési terhei minimum 3 évre, de maximum 2017. június végéig mérséklődnek és kiszámíthatóvá válnak (egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent 2,5 forinton lehet törleszteni). A devizaárfolyam-változások hatásai a hitel törlesztőrészleteiben ugyanis a rögzített időszak alatt nem jelennek meg, az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözet a forintgyűjtőszámlára kerül.

A hitel gyűjtőszámlára kerülő kamatrészének megfizetését az állam és a pénzügyi szolgáltatók magukra vállalták, azaz az adós tartozásának ezt a részét elengedik. Ugyanakkor a gyűjtőszámlán felhalmozott követelés után a pénzügyi szolgáltatók a budapesti bankközi kamatlábnak megfelelő kamatot számítanak fel (a közszférában dolgozók ehhez még kamattámogatást is kapnak).