– Nincs könnyű helyzetben Magyarország ha a jelenlegi gazdasági és geopolitikai helyzetben tovább szeretné növelni a kivitelét. Számos nehézséggel állunk szemben, a globális válsággócokból számos érinti az országot vagy a közvetlen közelünkben van – jelentette ki Szijjártó Péter, a külgazdasági és külügyminiszter, a Világgazdaság Exportoffenzíva: több piac, több lehetőség konferenciáján.

Nagy bajt okoz a népvándorlási hullám, közvetlen közelünkben fegyveres konfliktus van, amelyek igen gátolják exportlehetőségeinket. Ezen felül az észak-afrikai és a közel-keleti térségben problémák fennmaradtak. Mindezek hatására január óta a globális kereskedelmen a közép-kelet-európai régió helyzete sokat romlott, így ahhoz, hogy lehetőségeinket és súlyunkat fenn tudjuk tartani „nagy bátorságra és hidegfejűségre van szükség" – fogalmazott a miniszter.

A gazdasági lehetőségeink kihasználása szempontjából így egyáltalán nem mellékes helyzet, hogy a jelenlegi állapotok meddig maradnak fenn. Ebből a szempontból nem túl kedvezőek a kilátások. Szijjártó szerint a migráció esetében a utánpótlás kimeríthetetlennek látszik. Elég arra gondolni, hogy csak Irakban és Szíriában mintegy 20 millió olyan ember él, akit menekültnek lehet nyilvánítani. Becslése szerint 30-35 millióan vannak most Európa körül olyanok, akik egyik pillanatról a másikra népvándorló emberekké válhatnak.

Amíg ezt a helyzetet nem tudja a világ, s benne az Európai Unió kezelni, s nem történik előrelépés, addig a gazdasági szereplők azzal kell számolni, hogy ezek a problémák itt maradnak körülöttünk, s ezek nehezítik a külkereskedelmi kapcsolatok működtetését.

A migrációs helyzet felvetése a gazdasági kapcsolatok esetében nem bagatellizálható el, rendkívül súlyos körülmény, hiszen nagyon szorosan kapcsolható a schengeni övezethez. Ha ez a rendszer meggyengül, „megreccsen", akkor veszélybe kerül az övezeten belüli cégek, s így a magyar cégek teljesítménye is.Amennyiben egyre többen bevezetik a belső határellenőrzést, a kamionok kilométeres sorokban állnak majd a határon, így a Magyarországon működő nagy nemzetközi vállalatoknál  ütemezési gondokkal jelenhetnek meg. Hangsúlyozta, hogy már a néhány napos röszkei lezárás is nagyon komoly károkat és gondokat okozott a hazai társaságok számára.

Ebben a környezetben bizony a keleti nyitás politikájának alappillérei inogni kezdetek, hiszen az említetteken túl Oroszország gazdasági gyengülésével és az uniós embargó miatt nem csak az ottani teljesítmény, hanem a FÁK országok gazdasága is visszaesett, ami az oda irányuló magyar lehetőségeket is korlátozza. Így a velük végzett külkereskedelem fenntartásáért is komoly küzdelmet kell folytatni. Hasonló a helyzet a Kínával, ahol bár tavaly rekordszintre 2,2 milliárd dollárra futott fel az export, ám a helyi gazdasági lassulás miatt igen bátran és okosan kell viselkedni, hogy az ottani pozíciónk fenntartható legyen. Az sem könnyíti meg a helyzetünket, hogy az arab térségben a versenytársaink iszlámellenes országként igyekeznek beállítani minket. Ennek semmi alapja nincs – jelentett ki a miniszter – ebben a kérdésben ellenoffenzívát kell végrehajtani.

A lehetőségek kihasználása érdekében Iránban pédául kereskedőházat nyitunk, s többi között Orbán Viktor október elején Iránba utazik. Ehhez kapcsolódóan kijelentette, hogy ezen felül Japánban és Dél-Koreában is nyitnak hasonló intézményeket. Ehhez kapcsolódóan Fényes Gábor, Magyar Nemzeti Kereskedőház exportfejlesztési igazgatója előadásában annyit tett hozzá, hogy jelenleg 29 országában működik kereskedőház. Jelezte, hogy az amerikai kontinensen még kevésbé vagyunk jelen, de ezen a közeljövőben változtatni kívánnak.

Szijjártó Péter megjegyezte, hogy a mostani helyzetben a Kárpát-medencei régió kiemelten szerepel az exportstratégiában. Ennek keretében 22 exportirodát nyitnak a környező országokban, ami határátlekő-nyitási programmal egészítenek ki. Ezen felül a külgazdasági kapcsolatok elősegítése érdekében, a Vatikán kivételével minden magyar nagykövetségen – ahol eddig ilyen pozíció nem volt – külgazdasági attasé áll szolgálatba az év végéig. Ráadásul új nagykövetségeket is nyit az ország, többi között Üzbegisztánban, Angolában, Új-Zélandon és Ghánában is. Így reményei szerint nem lesz akadálya annak, hogy a következő évben is növekedjen az ország kivitele.

Ehhez kapcsolódóan Rákossy Balázs NGM államtitkára kifejtette, hogy alapvető cél a mikro-, kis- és középvállalkozások piacra jutásának támogatása és beruházásaik finanszírozási lehetőségeinek támogatása, ennek keretében az exportképes vállalatok számának növelése. Hogy ez hatékonyan történjen meg, a pályáztatásban egy gyorsabb, olcsóbb, átláthatóbb rendszert alakítanak ki. Urbán Zoltán, az hazai vállalatok exportlehetőségeit segítő EXIM vezérigazgatója megjegyezte, hogy a hitelkihelyezések eddig jól alakultak. Ez derűlátásra ad okot, mint ahogy az is, hogy a EXIM ügyfelei között a kkv-k aránya az első félévben meghaladta a 80 százalékot.

Horváth Miklós, a Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke előadásában azonban árnyalta a korábbiak alapján igencsak pozitívnak tetsző képet. Hangsúlyozta: az export „igen drága műfaj." Figyelembe véve a hazai vállalati stratégiát, azt lehet mondani, hogy 4-5 milliárd forintos forgalmat produkáló cégek jöhetnek csak szóba. 400-500 milliós kkv-k „nem játszanak", nincs hozzá elegendő forrásuk. Meglátása szerint jelenleg a beszállítói ipar fejlesztésében van az egyik legnagyobb lehetőség a hazai cégek számára. A magyar beszállítók 80 százaléka ugyanis az elmúlt 3 év alatt nem jutott el addig, hogy az itthoni megrendelőjének egy külföldi telephelyének szállítson, ami alapvetően exporttevékenység lenne. Ebben nagy lehetőség van – hangsúlyozta. Meglátása szerint a magyar vállalatok piachiányosak, a külpiacon nem ismerik őket, s hogy ezt a gátat áttörjék nagyon jó emberekre és piacismeretekre van szükség. Utóbbiak megszerzése lenne az egyik legnagyobb feladat a nemzetgazdaságban, s az exportálni vágyó cégek számára.

A kiviteli lehetőségek pénzügyi hátterével kapcsolatban Bedő-Huszár Zsuzsanna, Raiffeisen Bank szakértője kifejtette, hogy esetükben a kereskedelem és az exportfinanszírozás kiemelt terület, s ráadásul nem csak itthon hanem az anyavállalatnál is, azaz ennek külön osztálya van.

Több fronton is segítenek, hiszen a kivitel több kockázatot is jelent egy vállalat számára, ezen kihívások minél nagyobb lefedésére igen komoly erőket fordítanak és pénzügyi eszközöket kínálnak. Ilyen lehet a fizetési kockázatból vagy a árfolyamkockázatból adódó problémák megoldása. Általánosan elmondható, hogy rugalmas, egyedi igényeket szeretnének a cégek, a hitelintézetnél éppen ezért próbálnak a partner igényeihez minél közelebbi finanszírozási megoldást kialakítani. Alapvető cél, hogy az ügyfél a lehető legnagyobb biztonságban legyen, hiszen az a bank megtérülését is biztosítja.