A múlt héten kaptak szárnyra azok a hírek, miszerint a Bloomberg hírügynökség riporterei hosszú ideje élvezik annak előnyeit, hogy hozzáférhetnek a Bloomberg pénzügyi termináljának szolgáltatásait igénybe vevő ügyfelek bizalmas adataihoz, s az információk szűrésével, feldolgozásával megengedhetetlen versenyelőnyre tesznek szert riválisaikkal szemben. Ez egyébként szakmai berkekben már korábban köztudott volt.

A kereskedők, brókerek, szabályozó hatóságok és a jegybankárok a cég telepített termináljain keresztül valós időben követhetik a piaci eseményeket, a folyamatos adatszolgáltatásra építve köthetnek üzleteket vagy avatkozhatnak be éppenséggel. Az évi húszezer dollárnyi bérleti díj fejében percrekész információt kapnak akár a legtávolabbi tőzsdén történt üzletkötésekről is, ezért egy ilyen rendszer nélkülözhetetlen munkaeszközük is egyben.

A megfigyelési gyanút az ügyfelek közül elsőként a Goldman Sachs bankház vetette fel néhány héttel ezelőtt, miután a hírügynökség riportere az egyik topmenedzsernél kérdezett rá kollégájának rendszerhasználati szokására. Az újságíró arra volt kíváncsi, hogy mi lett az üzletemberrel, mert már rég nem jelentkezett be a Bloomberg termináljára. Ez a kikotyogott információ indította el a lavinát, s világított rá a jogosulatlan információgyűjtésre.

Matthew Winkler közleményében azt írta, hogy a kilencvenes évektől működő rendszer minden adatok megőriz, így a vissza lehet keresni benne, hogy ki kinek az adatait kérte le az évek során. A főszerkesztő szerint újságírói szinten csak az ügyfelek bejelentkezési szokásai voltak hozzáférhetőek és az, hogy ki milyen segítséget kért a rendszer használatához.

A kereskedési, portfólió-összetételi, monitorozási, naplózási adatok azonban szigorúan zárt rendszerben maradtak, azokra nem láthattak rá az újságírók, miként az ügyfelek egymás közötti üzenetváltásaira sem. Azt sem láthatták, ki milyen cikkeket, információkat töltött le – tette hozzá Winkler, aki intézkedett a gyanús gyakorlat azonnali hatállyal történő felszámolásáról.

Az üzleti bizalom a Bloomberg szolgáltatásának alappillére, egyben a legfontosabb számunkra – írta dolgozóinak címzett körlevelében Dan Doctoroff, a Bloomberg vezérigazgatója, aki szintén kezeskedett arról, hogy a jövőben hasonló eset nem fordulhat elő a hírügynökségnél.  

A Bloomberg bűnbánatának őszinteségében azonban nem mindenki hisz. A The New York Times azt írja, hogy legalább féltucat volt Bloomberg-alkalmazott állítja: az újságírókat szervezetten képezték ki a rendszer használatára, az előfizetői kontaktinformációk közötti böngészésre és - üzletfejlesztési célzattal - a bejelentkezési szokások felderítésére.

Ezt a Bloomberg cáfolta, s konkrétan csak a Goldman Sachsnál érdeklődő újságírójuk esetében ismerte el a jogosulatlan adatkezelést. A cégnél 2400 újságíró dolgozik, ők többórás kiképzést kaptak a szupergyors Bloomberg-terminál használatáról, és ehhez az oktatók különféle hasznos tippeket is adtak, hogyan lehet előnyhöz jutni a hírversenyben.

Tavaly nyáron állítólag a JPMorgan Chase ügyvezetőit is monitoringozhatták a Bloomberg újságírói egy több milliárd dolláros veszteséggel járó ügylettel kapcsolatban, de a bankház hivatalosan nem tett panaszt emiatt. Most viszont az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve és a pénzügyminisztérium is vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy történt-e náluk is megfigyelés. A Bloomberg számára azért is kínos az ügy, mert bevételeinek döntő része az adatszolgáltatásból származik, tavaly a befolyt 7,9 milliárd dollár 85 százaléka jött ebből.