A megállapodás módosítása szerint - amelynek tervezetét a jövő pénteken, az EU-orosz csúcstalálkozón adják át a brüsszeli illetékeseknek - Moszkva már csak az Északi és a Déli áramlatot szeretné transzeurópai infrastrukturális beruházásként (Trans European Network) elismertetni. Az Északi áramlathoz csatlakozó OPAL és NEL elnevezésű elágazásokat is bekapcsolná az egyezménybe. Az OPAL Greifswald közeléből a cseh Brandovig, a NEL a németországi Rehdenig továbbítja majd a földgázt.

Alekszandr Novak emlékeztetett rá: Oroszország régóta törekszik arra, hogy ezek a földgáz-tranzitvezetékek kikerüljenek az európai uniós harmadik energiacsomag hatálya alól.

A 2009-ben elfogadott szabályozás az unió gáz- és árampiacának teljes liberalizálását írja elő, és megfosztja a Gazpromot, valamint más monopol-szállítókat a gáz szállításában élvezett előnyöktől.

Az orosz energiaügyi miniszter hangsúlyozta, hogy Bulgária és Magyarország nemzeti beruházás szintjére emelte a Déli áramlat hazai szakaszának építését. Moszkva várakozásai szerint a projektben részt vevő valamennyi országban meghozzák ezt a döntést.

Alekszandr Novak azt is közölte, hogy Szerbiával már előkészületben van a megállapodás, és azt remélik, hogy a tagállamok döntése alapján az Európai Unió határon átnyúló beruházásként ismeri el a Déli áramlatot.

A magyar kormány október végén nyilvánította kiemelt jelentőségűnek a Déli áramlat földgázvezeték kiépítését és üzemeltetését.

A részvényesi megállapodást október 31-én írta alá Budapesten Baji Csaba, a Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója és Alekszandr Medvegyev, a Gazprom elnökhelyettese.

A gázvezeték a Fekete-tenger partján fekvő Anapától indul, és Ukrajna kikerülésével a Fekete-tenger alatt Bulgárián és  Szerbián át Magyarországra, Szlovéniába és Olaszországba 2016 elejétől szállít majd földgázt. A tervek szerint 2018-ra elérné az évi 63 milliárd köbméteres teljesítményt. Az építést a múlt pénteken indították el ünnepélyesen Anapában.