Túlzott deficit: kint maradunk
Nem várható, hogy Magyarország költségvetési hiánya meghaladja az uniós küszöbértéknek számító három százalékot az Európai Bizottság gazdasági főigazgatóságának számításai szerint – legalábbis ez a brüsszeli várakozás a jövő kedden bemutatandó őszi gazdasági előrejelzéssel kapcsolatban. Ez az a csomag, melynek keretében az Európai Bizottság előrejelzéseket közöl a tagállamok költségvetési és makroadataival kapcsolatban, amelyek alapul szolgálhatnak a túlzottdeficit-eljárásnak, illetve más uniós eljárásoknak. Magyarország idén nyáron került ki a túlzottdeficit-eljárás alól, mert sikerült három százalék alá szorítani és ott is tartani a deficitet.
Információink szerint a bizottság úgy számol, a 2013-as hiányszám nem haladja meg a három százalékot, de nem is sikerül olyan „szépre” az eredmény, mint ahogy azt a kormány várná. Forrásaink szerint ezt többek között a frekvenciaeladás bevételeinek gyors elköltése indokolja. A bizottság által korábban kockázatosnak tekintett e-útdíj brüsszeli értékelések szerint a várakozásoknak megfelelően teljesít, viszont nem sikerült fehéríteni a gazdaságot - a korábban szintén aggályosnak tartott - a pénztárgépek NAV-hoz történő bekötésével. Pontosabban: ez a folyamat "még sehol sem jár", az átállás befejezése nem is várható 2014-ben, ezért bizonytalan, mennyi pluszbevételt reálizál mindebből a büdzsé.
Az előrejelzés szempontjából információink szerint nem jelent nagy kockázatot az EU-s támogatásokkal kapcsolatos vita következtében keletkezett pénzügyi korrekció sem. A szeptemberben kialkudott 5 százalékos korrekció (ennyi pénzt tart vissza Brüsszel) a számítások szerint 75 milliárd forintot tesz ki, de ez több évben jelentkező kiadás, és a bizottság már bekalkulálta.
A 2014-re tervezett költségvetéssel kapcsolatban információink szerint Brüsszelben nem nézik jó szemmel, hogy a tavasszal elküldött konvergenciaprogramhoz képest GDP-arányosan 1,5 százalék az eltérés, azaz, ennyivel növekedtek az állam kiadásai. (A plusz kiadások mellé ehhez próbált újabb bevételeket találni az állam, többek közt az adók emelésével, kiadások átütemezésével). Ezzel együtt az előrejelzést nem befolyásolja jelentősen a változás, bár forrásaink szerint meglehetősen „kifeszítettre” sikerült ez a büdzsétervezet - a 2014-es hiánycél 2,9 százalék. Brüsszeli értékelés szerint a strukturális hiány viszonylag magas, két százalék körüli, ezen – korábbi bizottsági ajánlásoknak megfelelően – faragni kéne.
A lapunknak korábban nyilatkozó Györkös Péter nagykövet, Magyarország uniós állandó képviseletének vezetője elmondta: ami most releváns, hogy a 2013-as számokat Budapest tudja hozni, és itt nem látnak rizikót sem Brüsszelben, sem Budapesten. A 2014-re tervezett költségvetéssel kapcsolatban a nagykövet közölte: nem feltételezi, hogy bármilyen lépést generálna ez esetünkben Brüsszel részéről, amíg három százalék alatt van a hiány. Információink szerint a bizottságban politikai étvágy sincs arra, hogy Magyarország újra napirendre kerüljön.