Túltervezték az áfát, ezért is kell megszorítani
Az egész éves hiányterv 82 százalékán állt a központi költségvetés a félév végén, összesen 721,7 milliárd forint volt a deficit a végleges adatok szerint is. Csak az mentette meg az ennél is rosszabb egyenlegtől az államháztartás központi alrendszerét, hogy a bankok júliusban fizettek egy kis extraadót, így a hatodik hónap végül is a vártnál valamivel jobb egyenleget produkált.
A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn tette közzé a részletes számokat, amelyekből kiderül: a legnagyobb elmaradás – a tranzakciós illetéken kívül – az áfánál van.
A csekkadónál szinte közismert, hogy a 300 milliárd forintos idei bevételi tervnek a fele sem jöhetne össze az eredeti kulcsokkal, hiszen éppen erre hivatkozva növekszik augusztustól a teher (és kell többet fizetni az átutalásokért, vagy a készpénzfelvételért). De ez az oka a pénzintézetek újabb különadójának, amely 75 milliárdos bevételt jelent a költségvetésnek.
Az áfabevételek esetében a tárca folyamatosan arról beszél, hogy azok az áfakiutalási szabályok változása miatt alacsonyabbak. Félévkor 1314,2 milliárd forint volt a bevétel, ami a tavalyitól mintegy 130 milliárd forinttal marad el – folyóáron számolva.
Valójában azonban a múlt évinél 7,5 százalékkal nagyobbnak kellene lennie az áfából befolyt összegnek, hiszen az eredeti költségvetési számokat épp ilyen mértékű emelkedésre tervezték. Másként megfogalmazva: tavaly, félévkor az áfabevételek több mint 50 százaléka már a költségvetési kasszában volt, idén azonban a tervezettnek csak a 44,5 százaléka folyt be. A félévre jutó különbség 162,5 milliárd – vagyis éves szinten mintegy 325 milliárd hiányzik a bevételek közül. Ezt részben magyarázza az alacsonyabb infláció (eredetileg a kormány 5 százalékos áremelkedéssel számolt, most viszont már csak 2,8 százalékosra számít) – ám a túltervezés is látszik a számokban.
Bevételi oldalon egyedül a bérek után fizetendő juttatásoknál áll meg a büdzsé: mind a személyi jövedelemadónál, mind pedig a társadalombiztosítási járulékoknál látszik némi túlteljesítés, ami annyit jelent: a bruttó bérek növekedése a kormány konyhájára is hoz valamennyit.
A kiadásoknál nincsenek veszélyes területek, a kamatkiadások még alacsonyabbak is a tavalyinál, és a lakásépítési támogatásoknál is jelentős a megtakarítás, igaz, ez gazdasági szempontból nem feltétlenül mondható jó hírnek.