Túlélésre játszanak a magánnyugdíjkasszák

A magánnyugdíjpénztárak folytatni kívánják működésüket, és a jelek szerint dacolnak azzal, hogy a náluk elhelyezett mintegy kétszázmilliárd forintnyi vagyont egyenesen „becsatornázzák” az államkasszába. A kasszáknak az év utolsó napjaiban tartott közgyűlésein született döntések legalábbis ezt támasztják alá.
November végi tüntetés a magánkasszák védelmében. Ha megindul a tagdíjfizetés, a kormánynak más módszerre lesz szüksége a kétszázmilliárd forintos vagyon átcsatornázásához
November végi tüntetés a magánkasszák védelmében. Ha megindul a tagdíjfizetés, a kormánynak más módszerre lesz szüksége a kétszázmilliárd forintos vagyon átcsatornázásához
Teknős Miklós / Népszabadság

Mint ismert, a parlament úgy rendelkezett, hogy jogutód nélkül, végelszámolással megszüntetik azt a magánnyugdíjpénztárat, amelyiknél a tagdíjfizetők száma az előző hat hónap átlagában legalább két hónapon keresztül nem érte el a teljes taglétszám 70 százalékát. A vizsgált hat hónapos időszak április 1. és szeptember 30. közé esik majd. Amikor a végelszámolásokkal kapcsolatos felvetés nyilvánosságra került, az előzményekből sokan biztosra vették, hogy a négy működő kasszából egyik sem tudja teljesíteni ezt a feltételt, de még megközelíteni sem. (Már csak a Horizont, a Szövetség, az MKB és a Budapest pénztárnál működik magánág.)

Azóta több kasszánál is látványosan megnőtt a tagdíjfizetési hajlandóság. A Budapest esetében év végére az arány már „önszorgalomból” is elérte az 50 százalékot, vagyis a tagok mintegy fele belátta, hogy érdemes fizetnie. Az MKB pénztárának december 29-i közgyűlésén elfogadták, hogy a havi tagdíjminimum ezer forint marad. Ezzel együtt olyan módosítást tettek, amely szerint a kötelezettséget havonta kell teljesíti, így biztosítanák azt, hogy egyösszegű teljesítés esetén se lehessen „félreértelmezni” a befizetést.

December 30-án a Budapest és a piacvezető Horizont is közgyűlést tartott. Náluk eddig nem volt kötelező a tagdíj, a közgyűlés azonban mindkét társaságnál megszavazta ezt a kötelezettséget. Ez a Budapest esetében havi kétszáz, míg a Horizontnál ötszáz forint lesz. Az utóbbi kasszánál, úgy tudjuk, már január 1-jén elkezdik gyűjteni ezeket a forrásokat, bár a tagdíjfizetés csak március 1-jétől lesz kötelező.

Mindez egyben azt is jelenti, hogy ha a tagok valóban kifizetik ezeket – a megtakarításaikhoz képest csekély – összegeket, azzal egyben teljesítik a kormány elvárásait, s életben maradhatnak a pénztárak. Így elméletileg a végelszámolási eljárást a tagdíjfizetés elmaradása okán biztosan nem lehet majd megindítani.

A magánnyugdíjkasszákkal kapcsolatos minapi hír volt, hogy a Hatvanezren a magánnyugdíjukért Facebook-csoport nyílt levélben fordult a magánnyugdíjpénztárak vezetőihez. Az Origo.hu beszámolója szerint azt kérték, hogy az intézmények dolgozzanak ki javaslatot a megmaradt magánpénztári rendszer önkéntes pénztári rendszerbe történő beolvasztásáról.

A csoport felvetésére Kutiné Csurgai Ágota, a Szövetség Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója válaszolt a levélre, megnyugtatva az érintetteket, hogy kérésüket megelőzően már döntöttek annak a törvényjavaslatnak a kidolgozásáról, amellyel biztosítható a magánpénztári tagok vagyonának védelme. A tervezetet nyugdíjszakértőkkel vitatják meg, majd a kész anyagot a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és a parlamenti pártokhoz is eljuttatják – írta a portál.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.