A válság hatására tavaly leginkább a nemfizetések elszaporodásával szembesültek a hazai cégvezetők, akik növekedő kintlévőség-állománnyal, csökkenő forgalommal valamint szigorúbb banki finanszírozással találták szemben magukat - állítják a Coface Hungary Hitelbiztosító legutóbbi felmérésében megkérdezettek. Mindeközben drasztikus mértékben nőtt meg a felszámolási eljárások száma, ráadásul idén sem várható erőteljes javulás ezen a téren.

A Coface Hungary legfrissebb elemzése szerint a megkérdezett több száz magyar vállalatvezető a válságot leginkább a piacvesztésben valamint a nemfizetések elszaporodásában érezte meg. A válság talán legszembetűnőbb jele az árbevétel visszaesése volt: a megkérdezettek negyven százaléka forgalomcsökkenésről számolt be. Dercze Zoltán országigazgató szerint ez egyáltalán nem meglepő jelenség, hiszen a hitelbiztosító tapasztalata, hogy 2009-ben nagyon sok cégnek stagnált vagy csökkent az árbevétele, ezáltal sokan veszteségesek lettek, illetve eladósodtak.

Tavaly a fizetésképtelenségi eljárások száma 37 százalékkal ugrott. Ennek okát a Coface abban látja, hogy az évek óta zajló magyar válságjelenséghez hozzáadódott a nemzetközi válság hatása és erre a hazai vezetők sem voltak felkészülve. Ám az elmúlt év nemcsak a cégek számára volt fekete év, hanem a hitelbiztosítók is megszenvedték. A gyenge likviditási helyzetben lévők, valamint a tartalékokkal nem rendelkező vállalatok közül sok fizetésképtelenné vált, ami a kárhányad romlását is maga után vonta.

Összességében nincs olyan szektor, amelyiknek sikerült volna kivonnia magát a válság hatása alól, a legnagyobb vesztes a gépjárműipar, ahol a megkérdezettek 60 százaléka forgalomcsökkenésről számolt be. Magyarországon az erőteljes csökkenés után 2010-ben ilyen mértékű visszaesés már nem várható, de a növekedés mértéke még mindig alacsony lehet, és elsősorban az export piacokon várható fellendülés. Bár 2010-ben a lassabb növekedés nyomán a legtöbb ágazatban kiszámíthatóbb környezettel szembesülnek.

A felmérésből kiderül, hogy a vállalatok több mint tíz százaléka nehezen jutott banki hitelhez és finanszírozási nehézségekkel küzdött. A vállalatok likviditásának nagymértékű romlása pedig megkeserítette a hitelbiztosítók életét is, hiszen megnehezítette, sőt bizonyos esetekben egyenesen lehetetlenné tette a cégek biztosítási fedezet alá vonását. A gazdasági környezet egyik következményeként felértékelődött a kockázatos vevők folyamatos figyelemmel való kísérése és a korábbinál is nagyobb hangsúlyt fektetnek az adós cégek pénzügyi helyzetének rendszeres minősítésére, de a tudatos kockázatkezelés még mindig nem annyira része a magyar vállalati kultúrának, mint Nyugat-Európában.

A megkérdezettek 20 százaléka állítja, hogy nem fordít semmilyen energiát arra, hogy kiszűrje kockázatos partnereit, pedig az elmúlt félévben tovább romlott a magyar cégek megítélése a régióban, immár minden második magyar cég számít kimondottan vagy közepes mértékben kockázatos üzleti partnernek. Dercze úgy véli, hogy nemcsak a külső követeléskezelő cégek igénybevételénél kellene fejlődni, hanem a belső kockázat- és követeléskezelői gyakorlatban, azaz szabályozni, hogy az adott cégen belül ki, mikor, mit tesz a vevőkockázatok vonatkozásában, és az így kialakított folyamatot be is tartani.