Az EU 1997-ben kötött, azóta többször módosított stabilitási és növekedési paktuma írja elő, hogy az államháztartás hiánya egy-egy évben nem haladhatja meg a hazai össztermék (GDP) 3 százalékát, a bruttó közadósság pedig a 60 százalékát, és rögzíti a szabályszegők elleni túlzottdeficit-eljárás menetét.

Az EKB nyilvánosságra hozta elnökének egy nappal korábban, egy marokkói nemzetközi politikai tanácskozáson elhangzott előadását is arról, hogy az EKB jó irányba tartónak, de elégtelennek tartja az Európai Bizottság szeptember végi javaslatait az EU-beli gazdasági kormányzás megerősítésére. Ezért - a bank álláspontja szerint - "a túlzottdeficit-eljárásban rögzített összes határidőt jelentősen le kell rövidíteni".

Tehát azt az időt, ami alatt a vétő tagországoknak vissza kell térniük a 3 százalékos deficithatár mögé -, a szabályszegő tagállamoknak tudomásul kell venniük az Európai Bizottság és az EKB kiküldötteinek azonnali szigorú vizsgálódását, néhány gazdasági jelzőszámnak ügydöntő, a szankciókat "szinte automatikusan" kiváltó jelentőséget adva szűkíteni kell az EU pénzügyminiszteri tanácsának lehetőségét rendkívüli körülmények figyelembe vételére és felmentések adására.

Habár fokozatosan, de hamarabb meg kell kezdeni a szankciók kiszabását, és az új, EU-szintű ellenőrzési rendszernek meg kell jelennie a nemzeti törvényalkotásokban is, az EKB szerint. Az EU pénzügyminiszterei a jövő hét elején vitatják meg a brüsszeli bizottság javaslatait.

A La Stampa című olasz lapban vasárnap megjelent nyilatkozatában Trichet másfelől megnyugtatta a piacokat, hogy az EKB-nak nem akarja felszámolni a likviditásnövelő programját, és a kormányzótanács "túlnyomó többségének" változatlan a véleménye arról, hogy a bank rekord alacsonya alapkamata - 1 százalék - megfelelő.

A múlt héten az igazgatótanács német tagja, Axel Weber úgy nyilatkozott, hogy a piaci likviditásnövelés nem volt sikeres, abba kellene hagyni, és arra is utalt, hogy a központi kamatemelés közelebb van, mint sokan gondolják. Weber az egyik esélyes jelölt az EKB elnöki tisztségére jövőre, amikor a francia Trichet megbízatása lejár.

Az EKB először tavaly júniusban hirdetett 60 milliárd eurós programot euróövezeti intézmények által kibocsátott, euróban jegyzett, zálogjoggal fedezett és zálogfedezetként használható kötvények vásárlására. A keret elköltésével ez a program idén júniusban véget ért, de május elején a görög adósságválság okozta bizalomvesztés ellensúlyozására az EKB új programot hirdetett, ezúttal keretösszeg nélkül, köz- és magánadósság-papírok vásárlására a másodlagos piacon.

E támogatás - gyakorlatilag átmeneti mennyiségi enyhítés - feltételének nevezte az EKB már akkor is, hogy az európai kormányok betartják ígéreteiket a túlzottdeficit-eljárásokban megállapított államháztartási célok elérésére.