Lesújtó a magyarok véleménye az országról, ha a korrupcióról beszélnek. "Magyarország korrupt, s ráadásul a helyzet nem javult az elmúlt két évben" – állítja a Trancparency International (TI) legfrissebb Globális Korrupciós Barométer kutatásából.

A felmérést 107 országban végezték el, míg az Európai Unióban 20 államra terjesztették ki. Itthon ezer fő vett részt a kutatásban.

A magyarok 61 százaléka szerint az elmúlt két évben nőtt az országban a korrupció, és ezt kifejezetten az állami szinteken igaz. A növekedés dinamikája valamelyest mérséklődött, miután két éve a kutatásban részt vevőknek még a 75 százaléka vélte úgy, hogy sok a mutyi az országban.

Az állami korrupció mértékét egy ötös skálán a magyarok 3,8 pontra teszik. Itthon az emberek a politikai pártokat tartják a legszennyezettebb "területnek". A második helyre az üzleti élet került, míg a harmadik helyen – kötődve az első helyen álló politikai erőkhöz – a parlament és a törvényhozás áll.

A honi eredmények hasonlítanak az európaiakhoz: a kontinens egészében szintén a politikai pártokat tartják a legkorruptabbaknak, a második helyen a parlament és a törvényhozás áll, az üzleti élet pedig a harmadik helyre futott be.

A megkérdezettek 99 százaléka problémának tartja a honi közszférában tapasztalható korrupciót.

A legelszomorítóbb az, hogy a mindent átható magyarországi mutyi ellen egyre kevesebben akarnak tenni – jegyezte meg a kutatás bemutatásakor Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója. Tíz magyarból hét nem jelentené, ha korrupcióval találkozna.

Az első helyen álló Németországban gyakorlatilag mindenki tenne bejelentést: ez ügyben a magát aktívnak nevezők aránya 94 százalék.

E mutatónk az európai összevetésben messze a legrosszabb: Szlovákiában például 50 százalék az aktívak aránya. A legtöbben azért döntenek a passzivitás mellett, mert egyáltalán nem bíznak abban, hogy bármi is történne bejelentésük alapján. A másik nagy csoport pedig egyszerűen fél, s nem mer lépni, ha ilyen esetekkel találkozik.

A válaszadók 85 százaléka szerint állami vagy önkormányzati ügyintézés során fontos szerepe van a személyes kapcsolatoknak. Úgy tartják, ezek híján a polgár nem kielégítően vagy nem elég gyorsan kapja meg a kívánt szolgáltatást – mondják. Arra a kérdésre, hogy mely állami szolgáltatásokért fizettek kenőpénzt vagy hálapénzt a legtöbben itthon – 18 százalék – az egészségügyet jelölték meg.

A megkérdezettek 48 százaléka szerint a kormány harca a korrupció ellen teljesen hatástalan. Ezzel összefügg az, hogy 71 százalék úgy véli, alacsonyabb szinten többet lehet tenni, vagyis a „hétköznapi emberek szerepe”, magatartása meghatározó a mindennapi mutyizás megfékezésében. Utóbbi mutató egyébként csökken: két éve még 80 százalék fölött állt. Az adat az EU-ban 61, a globális átlag 67 százalék.

A TI határozott véleménye szerint szükséges a kormánytól független állami kontrollintézmények autonómiájának haladéktalan helyreállítása, vagyis a fékek és az ellensúlyok visszaépítése a rendszerbe – közölte Martin József Péter. Ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy a közjóval szemben az államhoz közel álló és azzal összefonódó csoportok érdekei érvényesüljenek - fűzte hozzá.

Hangsúlyosan szükség lenne a párt- és kampányfinanszírozás átláthatóságára is. Ezenfelül ugyancsak szükséges a közérdekű bejelentések eddiginél hatékonyabb szabályozása, mivel a közvélekedés szerint a korrupció ma Magyarországon épp a feljelentőre nézve kockázatos.