Rosszul sült el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi sajtótájékoztatója. Az MNB azért hívta össze az újságírókat, hogy bejelentse: a bankkártyás fizetések szélesebb körű elterjesztése érdekében támogatási program indult Fejér megyében. A MasterCard kártyatársaság finanszírozásában, a jegybank, a Magyar Bankszövetség, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Visa kártyacég közreműködésével, valamint hat pénzforgalmi szolgáltató (Budapest Bank, Erste, K&H, OTP, Six Payment Services, Takarékbank) részvételével futó projekt keretében olyan kisebb forgalmú kereskedőknél is elérhetővé válhat a kártyás fizetés, ahol eddig erre nem volt lehetőség. A MasterCard által biztosított egymillió euróból a kereskedők kedvezményes kondíciók mellett telepíthetnek üzletükbe kártyaelfogadó terminált (POS).

A Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója által prezentált kötelező kűrök után Hemberger András, a MasterCard regionális igazgatója kapott szót, aki indításként csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a kormány pénteken benyújtotta a parlamentnek a bankkártyás vásárlások után fizetendő bankközi díj, az úgynevezett interchange egységesítéséről szóló javaslatát. Az elképzelés szerint az interchange jövő januártól a betéti kártyáknál legfeljebb 0,2 százalék, míg a hitelkártyáknál 0,3 százalék lehet. (Ezt a jutalékot a kereskedőnél, például egy szupermarketben POS-t üzemeltető pénzintézet fizeti annak a banknak, amelynek az ügyfele a plasztikot használta, a díjat azonban továbbterheli a kereskedőre.) A hazai kártyapiac nagyobb részét uraló MasterCardhoz tartozó plasztikoknál a bankközi jutalék jelenleg a forgalom 0,6 százaléka körüli tétel, míg a jóval kisebb súlyú Visa esetében 0,2 százalék.

Hemberger András elmondása szerint az MNB vezetésével egy éve folynak a tárgyalások arról, hogyan lehetne a kártyás fizetést a jelenleginél szélesebb körben elterjeszteni az országban. (A jegybank adatai szerint tavaly év végén mindössze 84 ezer POS volt az egész országban.) A kártyatársaság szerint nem az interchange mértéke, hanem a terminál telepítésének és üzemeltetésének költségei miatt nem lehet sok üzletben kártyával fizetni. (A bankok szerint emellett sok kereskedő azért nem akar POS-t, mert míg a készpénzes fizetéseknél lehet trükközni, eltitkolhatják a bevételt az adóhivatal elől, addig a kártyás vásárlásnál ezt nem tehetik meg.)

A régiós igazgató elmondása szerint éppen ezért javasolták az MNB-nek, hogy egy támogatási program keretében teszteljék a piacot, s így kiderüljön, mi a valódi oka annak, hogy sok kereskedő nem akar kártyaterminált telepíteni az üzletébe. Ehhez képest meglepődve, a sajtóból értesültek arról, hogy a kormány beterjesztette a parlamentnek az interchange csökkentéséről és egységesítéséről szóló javaslatát. Hemberger András szerint ez nem jó irány, ráadásul a kártyakibocsátó bankok a díj mérsékléséből adódó bevételkiesésüket továbbhárítják majd az ügyfeleikre. (Korábbi becslések szerint ilyen mértékű interchange mellett az éves kártyadíjak átlag 500-600 forinttal emelkedhetnek.)

A Hemberger András expozéja alatt a papírjaiba temetkező Nagy Márton később, újságírói kérdésre válaszolva ezzel kapcsolatban csak annyit mondott, hogy szerinte a bankok nem, vagy csak részben hárítják majd át ügyfeleikre az interchange csökkentését. Egy másik kérdésre, hogy az MNB nem tartaná-e támogathatónak a kártyás fizetéseknél a tranzakciós illeték eltörlését (ezt egyébként a bankszövetség javasolta a kormánynak), azt mondta: az elsődleges cél a költségvetés egyensúlyának megőrzése, így ebben a témában majd akkor lesz célszerű egyeztetni, ha a gazdasági növekedés beindulásával egyéb forrásokból ki lehet váltani ezt a pénzt – erre válaszul megkapta, hogy a 2012-es kártyaforgalmi adatok alapján mindössze évi ötmilliárd forintról beszélünk.

Az MNB ügyvezető igazgatójánál végül akkor szakadt el a cérna, mikor a bankszövetség kommunikációs vezetője, Sütő Ágnes arról kérdezte a véleményét, hogy a kártyás vásárlások után a bankokra kivetett 0,3 százalékos illeték és a 0,2 százalékra csökkentendő interchange eredőjeként a pénzintézetek minden plasztikos fizetésen buknak egy ezreléket. Nagy Márton erre azt mondta, hogy egyrészt a tranzakciós illeték nem témája a sajtótájékoztatónak, másrészt akkor már beszélhetnének arról is, hogyan hárítják tovább ügyfeleikre a bankok az illetéket. Ezután megállapította, hogy nincs több kérdés, és lezárta a sajtótájékoztatót.