Mindenki kíváncsi a trafikpályázatok részleteire. A Transparency International, az Atlatszo.hu a Hvg.hu, az Index.hu, a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az Origo.hu és a Társaság a Szabadságjogokért Egyesület közérdekű adatigényléssel kérte a pályázatok nyilvánosságra hozatalát a nemzeti fejlesztési minisztertől és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-től.

Az LMP is kikéri az összes koncessziós pályázat anyagát és azok értékeléseit. Az MSZP pedig írásban kereste meg Gyulay Zsoltot, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezérigazgatóját, azt firtatva: kik voltak a bírálóbizottság tagjai, kik delegálták őket és milyen szakmai ismeretekkel rendelkeztek; a vezérigazgató kapott-e "politikai iránymutatást" a pályázatok elbírálásához, és ha igen, akkor ez kiktől és milyen formában érkezett; valamint nyilvánosságra hozzák-e a pályázatok bírálati lapjait?

A pártok levélben fordultak a legfőbb ügyészhez. Az MSZP levélben fordult a legfőbb ügyészhez a kiskereskedelmi dohánykoncesszióról szóló pályázatok ügyében – jelentette be hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján. Mesterházy Attila pártelnök szerint ugyanis, miután a kiszivárgott információk alapján "fideszes képviselők döntöttek" a trafikpályázatokról – ami kimeríti a hivatallal visszaélés és befolyással való üzérkedés tényállását –, a legfőbb ügyész akár hivatalból is vizsgálatot indíthat az ügyben. Hozzátette: ha Polt Péter ezt nem tette meg, akkor arra kérik, hogy a levelet tekintse ismeretlen tettes ellen tett feljelentésnek.

Schiffer András, az LMP társelnökének ismertetése szerint pártjuk azért fordul levélben a legfőbb ügyészhez, hogy az ügyészség indítson keresetet a koncessziós szerződések megsemmisítésének érdekében. Hangsúlyozta, a sajtóban megjelentek szerint alapos a gyanú arra, hogy a döntéshozók jogosulatlan személyeknek adtak ki információkat a pályázatokról. Az LMP ezért hivatali visszaélés alapos gyanúja miatt tesz feljelentést ismeretlen személy ellen.

A Transparency International Magyarország álláspontja szerint a trafiktörvény megalkotása, valamint a pályázatok lebonyolítása során felmerült problémák súlyos korrupciós lehetőséget mutattak. A jogvédő szervezet szerint a trafiktörvény azt bizonyítja, hogy a korrupció rendszerszintű, mert javarészt kormányközeli érdekcsoportok kapták meg a biztos bevételt jelentő lehetőségeket. Hozzáteszik, a koncepciót és magát a törvényjavaslatot "az akkori frakcióvezető barátja" készítette, akinek "üzleti érdeke fűződik az új szabályozáshoz".

A pályázatok és mellékletei, valamint a bírálat menete és dokumentumai nem nyilvánosak, így nem lehet megállapítani, hogy az elbírálás korrekt volt-e – fűzik hozzá.

A TI Magyarország szerint a trafiktörténet az úgynevezett state capture tipikus példája, amikor közhatalmi döntéshozatalt a közérdek helyett magánérdekek vezérelnek, centralizált, jól kidolgozott rendszerben. Kifejtik: a konstrukció lényege, hogy az így megalkotott jogszabályok legálissá teszik a visszaéléseket.

A Transparency International felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország a múlt héten mutatta be Londonban a Nyílt Kormányzati Együttműködés keretében tett antikorrupciós vállalásait. A jogvédő szervezetnél úgy vélik, a nemzetközi közösség előtt bemutatott kormányzati akcióterv intézkedései messze nem alkalmasak az ilyen típusú visszaélések megfékezésére.

A bírálatokra a reagálva a Fidesz szóvivője annyit mondott: senkinek nincs joga alaptalanul vádaskodni. Zsigó Róbert szerint bírálni lehet a törvényt, és kétségeket is meg lehet fogalmazni, ám tisztességes embereket nem lehet megvádolni, akik "nyílt, törvényes pályázaton nyerték el a trafiküzemeltetést". Azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint tíz százalékra emelkedik a dohány-kiskereskedők árrése, a Fidesz szóvivője azt mondta: támogatják, hogy ha valaki tisztességgel dolgozik, akkor tevékenységét nyereségesen folytathassa.