A trafikok számával és elhelyezkedését illetően igen eltérő a vélemény a budapesti és a vidéki dohányosok körében - áll a Budapesti Gazdasági Főiskola kutatásában. A dohányboltok számával és elhelyezkedésével a megkérdezett dohányosok 60 százaléka elégedett, 23 százaléka elégedetlenek aránya. Ugyanakkor a lakhely szerinti megoszlást tekintve a községekből származó dohányosok 55 százaléka elégedetlen, míg a fővárosiak több mint 60 százaléka elégedett.

A boltok kialakításával és felépítésével a válaszadók 38 százaléka teljes mértékben, 33 százaléka többé-kevésbé, 12 százaléka pedig kismértékben elégedett. Az elégedetlenek aránya 17 százalék lett. 

A vásárlások gyakorisága szerint a tendencia egyértelműen azt mutatja, hogy a korábbiakhoz képest ritkábban, de alkalmanként nagyobb mennyiséget vásárolnak a dohányosok, azaz az új kiskereskedelmi hálózat a vásárlási szokásokat is befolyásolja. A hetente vagy ennél ritkábban vásároló fogyasztók körében az elégedettség 70 százalék körül mozog, míg a heti többször vásárlók esetében ez az arány 50 százalék alá esik vissza, a naponta többször vásárlók 56 százaléka pedig már elégedetlen a dohányboltok elhelyezkedésével.

A válaszok alapján az átlagos vásárló alkalmanként egy doboz cigarettát vásárol, 500-1000 forintot hagyva a boltban. A magasabb jövedelemmel rendelkezők inkább hetente egy-egy alkalommal vásárolnak, míg az alacsonyabb keresetűek gyakrabban költenek dohánytermékre. A ritkábban vásárlók egy vásárlás alkalmával ugyanakkora mennyiségben költenek cigarettára, mint a náluk gyakrabban vásárlók, tehát kevesebbet dohányoznak.

A dohány után a szeszesitalok a legkedveltebbek

Mára a dohánytermékek után a második legkedveltebb fogyasztási cikkek az alkoholos termékek (17 százalék), melyeket az üdítők (10,5 százalék) és a kávé (9,5 százalék) követ. A dohányzók 59 százaléka cigarettán kívül nem vásárol mást a Nemzeti Dohányboltokban. Ugyanakkor a felmérésből kitűnik, hogy a nemdohányzók egy része (11 százaléka) rendszeresen vásárol a dohányboltokban nem dohányipari terméket.

A 19-35 év közöttiek szerint az új szabályozás nem befolyásolja a fiatalkori dohányzást

Az új hálózat kialakításának az egyik legfőbb indoka a dohányzás visszaszorítása volt. A válaszadók 69 százaléka gondolja úgy, hogy ezzel a szigorú tiltással nem lehet huzamosabb ideig a fiatalkorú dohányzását mérsékelni. 

A megkérdezett 19 és 25 év közöttiek 44,8 százaléka, a 26 és 35 év közöttiek több mint a fele véli úgy, hogy a Nemzeti Dohányboltok kialakítása egyáltalán nem befolyásolja a dohányfogyasztást, viszont a 36 és 50 év közöttiek 73 százaléka változásra számít.