A New York-i tőzsdealmanach szerint 1969 óta az év utolsó napjaiban a tőzsdemutatók átlagosan 1,5 százalékkal nőttek. Különösen nagy volt a részvénydrágulás, ha alacsonyan álltak a részvényárak.

Ez utóbbi mindenképpen jellemzi a mostani helyzetet. A börze 500 részvényét tömörítő S&P index 39,5 százalékkal áll év eleji szintje alatt. Utoljára 1937-en volt ilyen nagy a veszteség, akkor 39 százalék. A legnagyobb éves szintű hanyatlást 1931-ben jegyezték fel, 46 százalékosat.

Némi derűlátásra ad okot, hogy az S&P mutatója mintegy 20 százalékkal emelkedett azóta, hogy november végén 11 éves mélypontra esett.

A szakértők szerint a befektetők most bizakodóbbak, mint akár néhány hete. Ez különösen az amerikai gazdaság távolabbi kilátásaira mondható el. Az amerikai jegybank ugyanis gyakorlatilag a nullára csökkentette az alapkamatot kedden, miközben jelezte, hogy még vannak a tarsolyában olyan eszközök, amelyekkel élénkíthető a gazdaság.

Derűlátóbbak a befektetők azért is, mert Obama megválasztott amerikai elnök gazdaságélénkítő csomaggal állt elő, pénteken a Bush-kormányzat mentőövet dobott a megroppant amerikai járműágazatnak.

A szakértők szerint most elsősorban az a kérdés, hogy a befektetőket a jelenlegi gazdasági helyzet, az elmúlt hónapok makrogazdasági adatai befolyásolják, vagy pedig az a kilátás, hogy valamikor a jövő év második felében élénkül az amerikai gazdaság.

A jövő héten már igen kevés makrogazdasági adat lát napvilágot. Az új és a használt lakóingatlan-eladással kapcsolatos havi adattól nem várható csoda. Az előbbi esetében 18 éves mélypontra, az utóbbinál 10 éve legalacsonyabb szintre számítanak a szakértők.

A jövő héten ismertetik a harmadik negyedévi amerikai gazdaságnövekedéssel kapcsolatos végleges adatot, ami az elemzők szerint 0,5 százalékos éves szintű csökkenést jelez majd.