Fazekas Sándor szerint a következő három-négy évben az Oroszországba irányuló magyar agrárexport 15-20 százalékkal nőhet, Magyarország elsősorban minőségi termékekkel, prémiumkategóriás árukkal szerezhet piacot.

A vidékfejlesztési miniszter pénteken Budapesten a Liszt Ferenc repülőtéren számolt be újságíróknak a moszkvai Arany Ősz elnevezésű orosz élelmiszeripari kiállításról, ahol az idén Magyarország volt a díszvendég.

Elmondta: az orosz piacon jelentős a kereslet a magyar prémium agrártermékek és élelmiszerek iránt. Keresik az orosz vásárlók a prémiumkategóriás magyar borokat, konzerveket, igény van a magyar vetőmagokra, továbbá a szarvasmarha tenyészállatokra, és érdeklődnek állattartó telepek létesítése, valamint a magyar édesvízi akvakultúra eredményei, a kecsketartási tapasztalatok iránt is.

Így Fazekas Sándor szerint az orosz piac, akár ugyanazt a szerepet is betöltheti a magyar élelmiszerkivitelben, mint a múlt század 70-es, 80-as éveiben. Most azonban minőségi termékekkel, prémiumkategóriás árukkal szerezhet piacot Magyarország.

A magyar-orosz agrárdiplomácia története legnagyobb sikerének nevezte Fazekas Sándor azt a tényt, hogy a mostani Arany Ősz Kiállításon meglátogatta a magyar standot Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök Nyikolaj Fjodorov mezőgazdasági miniszter társaságában. "Magyarország a kiállításon a magyar föld legjavával mutatkozott be" - mondta. A magyar mezőgazdaság teljesítményének egyértelmű elismerését jelenti, hogy évtizedek óta először az orosz miniszterelnök meglátogatta a magyar árubemutatót.

Fazekas úgy ítélte meg, hogy az orosz kormányfői látogatás a magyar kiállításon új lendületet ad a magyar-orosz agrárkapcsolatoknak és elősegíti, hogy a magyar áruk minél eredményesebben szerepelhessenek ezen a Magyarország számára kiemelten fontos exportpiacon. 2010-ben az Oroszországba irányuló magyar agrár- és élelmiszeripari kivitel 172 millió eurót tett ki, tavaly már elérte a 214 millió eurót. Az idén az első négy hónapban a kivitel 95 millió eurót tett ki, 30 százalékkal többet, mint egy éve, és az adatok rendkívül bíztatóak a miniszter szerint az orosz piacra jellemző éles versenyt tekintve. 

A miniszter kétoldalú megbeszéléseket folytatott orosz kollégájával, amelyeken az orosz mezőgazdasági miniszter egyebek mellett a GMO-mentes termelésről kialakított magyar álláspontról tájékozódott, miután most alakítják ki Oroszország álláspontját ebben a kérdéskörben. 

Fazekas Sándor emellett tárgyalásokat folytatott Szergej Szidorszkijjal, az orosz-fehérorosz vámunió mezőgazdasági és ipari miniszterével. Megállapodtak abban: munkacsoportot állítanak fel annak érdekében, hogy előmozdítsák a magyar termékek bejutását a vámunióba. Emellett a vidékfejlesztési miniszter véleményt cserélt Valerij Nazarovval, a Roszagrolízing vezérigazgatójával. Ez az állami cég szerzi be ugyanis az orosz mezőgazdaság számára szükséges technológiákat, többek között vetőmagokat, tenyészállatokat. Ezért Magyarország érdekelt abban, hogy az együttműködés Oroszországgal ezen a területen is minél sikeresebb legyen.

A miniszter - akivel együtt érkezett haza Kardeván Endre és Czerván György államtitkár elmondta: a kiállításon többek között nyolc szekszárdi borászat mutatta be kínálatát, összhangban azzal a bornépszerűsítést célzó kampánnyal, amely nemcsak belföldön, hanem külföldön is még ismertebbé kívánja tenni a minőségi magyar borokat. Emellett az oroszok érdeklődnek a magyar befőttek, konzervek, például a zöldborsó és a csemegekukorica iránt, valamint egyebek mellett a sertés-, de a nyúlhús, sőt, a magyar baromfitermékek iránt is.

Hozzátette: az orosz gazdaság erősödik, így nemcsak az élelmiszerek iránt nő a kereslet, hanem többet is szeretnének termelni, azaz a korszerű technológia és a tudástranszfer iránt is megnőtt az érdeklődés.

Prémium borok Oroszországba

Prémium minőségű boraikat vitték el Oroszországba a szekszárdi borvidék képviselői, akik előbb Moszkvában mutatkoztak be, pénteken pedig a Szentpéterváron szervezett bemutatón ajánlják termékeiket.

Óriási lehetőséget lát az orosz piacban Fritz József. A Fritz borházat működtető Faktor Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a moszkvai borbemutatókra hét borház vezetői, tulajdonosai érkeztek Oroszországba, de további három borászat legjobb termékeit is elvitték magukkal. A moszkvai Arany Ősz nemzetközi agráripari kiállításon pedig nemcsak az egész szekszárdi borásztársadalmat, hanem a magyar borászatot is képviselték.

Kifejtette: tisztában vannak azzal, hogy a prémium minőségű borokból nem lehet nagy mennyiséget eladni, hiszen azt elsősorban a szállodák, vinotékák, éttermek rendelik, de ha szükség van rá, akkor több borház összefogva ebből a kategóriából 1-2 millió palackkal is tudna szállítani Oroszországba. Tavaly például családi borgazdaságuk Kínában adott el néhány tízezer palack bort.

Fritz József a magyar borásztársadalom, s főként a szekszárdi borászok nevében arról beszélt: nagyon örülnek a kormányzat keleti nyitás politikájának és annak, hogy Oroszországgal egyre jobbak a politikai és gazdasági kapcsolatok.

Az oroszországi rendezvényeken a Fritz borház mellett az Eszterbauer borászat, Dúzsi Tamás pincészete, a Bodri pincészet, a Heimann pincészet, a Mészáros Pál borház és pince, a Takler pince és a Vesztergombi pince borait ismerhette meg a szakma és a nagyközönség.

Vesztergombi Csaba is egyetértett azzal, hogy Oroszországban a magas minőségű borokkal tudnak versenybe szállni a világ leghíresebb bortermelő országaival. Eszterbauer János, a nevét viselő pincészet tulajdonosa szerint az utóbbi 10-15 évben Oroszországban végbement gazdasági fejlődés eredményeként olyan vásárlóerő alakult ki, amely nagy lehetőségeket teremtett a magyar borkereskedelem számára is.

Horváth István, Szekszárd polgármestere is elkísérte a borászokat az oroszországi bemutatkozásra. A politikus köszönetet mondott a vidékfejlesztési tárcának, hogy a szekszárdi borvidék képviselhette a moszkvai Arany Ősz kiállításon a magyar borászatot. Hozzátette: számukra az a fontos, hogy Magyarország sikeres legyen Oroszországban, mert akkor a magyar termékek is sikeresek lesznek.

A több mint 2 ezer éves szőlőtermesztési hagyománnyal és borászati kultúrával rendelkező szekszárdi borrégióban 2500 hektáron terem a szőlő és mintegy 4500 pince és présház működik a területen.