A takarékos állami gazdálkodásról 2008 októberében kihirdetett  törvény szerint 2010. és 2011. évre a kormány olyan költségvetési  törvényjavaslatot köteles benyújtani, amely biztosítja, hogy az  államháztartás központi alrendszerei korrigált elsődleges kiadási  főösszegének tervezett értéke az ugyanígy számított, megelőző évre  tervezett értékéhez képest reálértéken legfeljebb a bruttó hazai  termék reálértéke várható növekedési ütemének felével növekedhet. A  törvény szerint 2010. és 2011. években  olyan költségvetési  törvényjavaslatot kell benyújtani, amely biztosítja  maastrichti  deficitmutató értékének csökkenését az előző évi értékhez képest.

A költségvetésnek keretet adó fő mutatókban a kormány 2010-re a  bruttó hazai termék (GDP) 0,9 százalékos csökkenésével számol, és az  államháztartás GDP arányos hiányát 3,8 százalékra várja a május  végén elfogadott konvergenciajelentés szerint.

A PM honlapján megjelent körirat emlékeztet az államháztartási  törvény 2010 január elsején életbe lépő szabályaira: csak a  devizában teljesítendő kiadások köre lehet felülről nyitott,  valamint azok, amelyek jogszabályon vagy szerződésen alapuló  visszavonhatatlan kötelezettséget jelentenek. Az állami és  magánbefektetésben (PPP) megvalósuló beruházások teljes összegét  kiadásként kell elszámolni a beruházás számviteli elszámolásakor, de  az a szerződés hátralévő futamideje alatt időarányos részletekben  bevételként számolható el. A többségi állami tulajdonú cégek  beruházásait is hasonló módon kell elszámolni, ha azt tulajdoni  döntés alapján hajtják végre. Ezeket a szabályokat a 2010. január 1.  után kötött szerződések esetében kell alkalmazni. Ugyancsak újdonság  az államháztartási törvény alapján, hogy az állami tulajdonban lévő  gazdasági társaságok nyereségét bevételként, veszteségét kiadásként  kell elszámolni a mérlegkészítés évében.

A tervezés éveire (2010-2013) a PM 280,7 forint euró árfolyamot  feltételez, de ez csak technikai szám, amit az előző három hónap  átlaga alapján vetítettek ki az előrejelzési  horizontra.

A költségvetés tervezésekor az előző évi előirányzat jelenti a  bázist. A körirat szerint az egyes tárcák és egyéb költségvetési  fejezetek keretszámaiban a  támogatásokat úgy kell kialakítani, hogy  a 2009. évi zárolásokat be kell építeni a bázisba, azaz tovább kell  görgetni a múlt évi megszorításokat. Csökkenteni kell  a bázist a  2009. évi egyszeri feladatok miatt is. Mérsékelni kell a bérterhek  változása miatt a tervezett ilyen jellegű kiadásokat. Nem lehet  növelni a támogatás összegét egyes feladatok átadás-átvétele esetén  sem.

A 2010. évi keresetek változásához kapcsolódó szabályrendszer  nem végleges - jegyzi meg a körirat -, hozzátéve, hogy még folyik a  szakszervezetekkel az erről szóló egyeztetés.

A költségvetési intézmények létszámának tervezésénél a  szervezeti intézkedések eredményeként felszabaduló létszámot törölni  kell, azaz a meglévő létszámot nem lehet növelni. Az elkülönített állami pénzalapok tervezésénél figyelembe kell  venni a közteherviselés rendszerének átalakítását: megszűnik a  munkaadói-, a munkavállalói és a vállalkozói járulék, így a  továbbiakban a Munkaerőpiaci Alap bevétele 2010-ben az  egészségbiztosítási - és munkaerőpiaci járulék 23,81 százaléka. A  Munkaerőpiaci Alap finanszírozza a foglalkoztatás elősegítését és a  munkanélküliek ellátását, ezért likviditási tartalékkal kell  rendelkeznie, 2010-ben 24,6 milliárd forinttal. Az alap  finanszírozza továbbá a 2009. évi korengedményes nyugdíjak 2009. évi  kifizetéséből adódó hiányt. Ez az alap biztosít forrást a Társadalmi Megújulás Operatív Program belföldi társfinanszírozásához is.

Miután megszűnik a kulturális járulék, a Nemzeti Kulturális Alap  bevétele az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90 százaléka.

A költségvetési kapcsolataik, illetve az állami  feladatellátásban való részvételük miatt a költségvetési tervezésbe  bevont társaságoknak a konvergencia program aktualizálása miatt a  2010-2013. évekre vonatkozó tervek bemutatása mellett a 2009. évi  várható adatokra és folyamatokra is ki kell térniük.