Az is problémaként jelentkezik, hogy a hitelezési hajlandóság jelentősen romlott, azaz a kereskedelmi bankok még az eddigieknél is jobban megnézik, hogy kinek, mekkora és milyen fedezet mellett hajlandóak hitelezni. A bankok hitelezési képességében nem következett be markáns változás, pénz tehát lenne, amiből fel lehetne gyorsítani a gazdasági növekedés alapjait képező beruházásokat.

Fontos változás, hogy a második negyedévben lelassult a külföldi források kiáramlása az országból. A kedden bejelentett alapkamat-csökkentés hatásai értelemszerűen nem jelennek meg az elemzés eredményeiben, igaz a bankok kamatpolitikáját manapság nem elsősorban az alapkamat alakulása, hanem más tényezők szabják meg.

A lakossági és vállalati hitelállományban mutatkozó portfolióromlás, a nemfizető ügyfelek számának újabb emelkedése mellett második negyedévben pozitívumként lehet értékelni a kamattámogatott lakossági hitelek iránti fokozódó keresletet – mondta a kereskedelmi bankok jövőbeni kilátásait összegző felmérés ismertetéskor Fábián Gergely, az MNB elemzője.

A 2012 júliusában végzett hitelezési felmérés megállapítja, hogy a második negyedévében mind a lakás-, mind a fogyasztási hitelek feltételei enyhültek, ami az elmúlt negyedévekhez képest némi korrekciót jelent. A bankok előretekintve a háztartási hitelek iránti kereslet növekedésére számítanak; az elmozdulást a lakáshitelek esetében az állami kamattámogatás beindulása okozza.

A kamattámogatás ugyanis jelentősen csökkenti a jelenlegi 13 százalék körüli kamatszintet: a támogatott lakáscélú hitelek teljes hitelköltsége 9 százalék körül alakul a támogatási időszak elején. A teljes hitelköltség csökkenése élénkítheti a keresletet, a bankok aktívabbá válnak a piacon, amely ugyan nem jelentős, de érzékelhető növekedést okozhat az új kihelyezésekben.