A kamatvágáshoz ezúttal is minden körülmény adott volt:a nemzetközi befektetői hangulat kedvező maradt, hiszen az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) lidviditásbővítő-gazdaságélénkítő célú kötvényvásárlási programjának kivezetése egyre későbbre tolódik, miközben az Európai Központi Bank (EKB) is folytatja a kamatcsökkentésekkel jellemzett laza monetáris politikáját, 0,25 százalékos kamattal támogatva a gazdasági fellendülést, és harcolva a deflációs veszély ellen.

A befektetői hangulat javulására jellemző, hogy a novemberi magyar dollárkötvénykibocsátáson ötszörös túljegyzés mellett vitték el a felkínált kétmilliárd dollár értékű papírmennyiséget, igaz a magyar államadósság bóvli besorolását jellemző emelt hozamszint mellett. A tízéves lejáratú kötvény 5,93 százalékos hozammal kelt el. A kamatdöntés kevéssel a 300-as szint alatti euró/forint árfolyam mellett született, s a magyar fizetőeszköz viszonylag kiegyensúlyozottan teljesített az elmúlt hónapban, noha elemzők szerint csak idő kérdése, hogy mikor szakad el a cérna, ami a 300-as cölöphöz köti az árfolyamot.

Matolcsy György a júliusi kamatdöntés után tett egy meglepő nyilatkozatot, amit később puhítani és magyarázni kellett. A jegybankelnök a 3-3,5 százalékos sávot határozta meg a magyar alapkamat leendő ideális tartózkodási helyeként, s úgy tűnik, decemberben az alsó szintet sikerült is elérni. A 3 százalékot most már "mozgó célpontként" emlegetik a jegybanki vezetők, ami arra utal, hogy kedvező külső körülmények esetén akár ez alá is süllyedhet a mutató.

Eemzők között abban tökéletes az egyetértés, hogy a kamatszint három százalékon várja a 2014-es esztendőt, abban viszont van köztük nézeteltérés, hogy a kamatemelési ciklus mikortól és milyen szintről indul majd jövőre. A legtöbben úgy vélik, a kamat tartósan nem ragad meg a 3 százalék környékén, és jövő szilveszter táján inkább a 4 százaléknál lehet a helye.

Azt Matolcsy György egy múlt heti konferencián jelezte, hogy amíg az infláció csökken, addig a kamatot is lejjebb lehet szorítani, csakhogy ez az állapot már január-február táján véget érhet. Az inflációt októberben negyven éves mélypontra, 0,9 százalékra küldte a rezsicsökkentés úgy, hogy annak valódi hatásai csak később jelennek meg az árindexben, ám jövő év elején a most januári energiáárcsökkentés már beépül a bázisba, így a pénzromlási ütem lassan megindul felfelé, célba véve a kormány által tervezett 2,4 százalékot.

Megjegyzendő, az idei költségvetést - még nemzetgazdasági miniszterként – Matolcsy György jegyzi, s ő 5,2 százalékos inflációra alapozta a büdzsét, ehelyett jó, ha a két százalékot eléri az index idei értéke. A tévedés lehetősége tehát benne van a kormányzat rendszerében, ettől függetlenül az infláció csak akkor maradhat az egy-másfél százalék környékén, ha a kormány újabb rezsicsökkentésekkel kedveskedik a lakosságnak a választások közeledtével.

Ha az infláció a három százalékos jegybanki inflációs cél felé közelít, és az alapkamat is ennél a szintnél tart, az azt jelenti, hogy nulla közeli lesz a reálkamat. Ez viszont már egyáltalán nem lesz vonzó a Magyarországot finanszírozó külföldi befektetők számára, azaz a jegybank kamatemelésre kényszerül.

A monetáris tanács döntésének indoklásáról három órakor tesz közzé szokásos közleményét a jegybank.