Sajnálatos módon folyamatosan növekszik, és minden eddigi csúcsot megdöntött a cégbedőlések aránya 3,43 százalékos értékével. 

A Bisnode Csoporthoz tartozó nemzetközi cégminősítő, a Dun & Bradstreet Hungária Kft. (D&B) elemzését szerint – mely 2011 harmadik negyedéve vonatkozásában vizsgálja a magyar gazdaságban a vállalkozások összetételét – jellemzően magyar tendenciaként a társas vállalkozások száma az elmúlt negyedévben tovább növekedett, és 2011 szeptemberének végén meghaladta az 565 ezret, ami 2,3 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A 2008 őszén kirobbant válság előtt még 5,65 százalékos volt a cégszám-bővülés Magyarországon, 2011 első félévében már csak 2,5 százalék, de a bővülés dinamikája láthatóan tovább csökkent az elmúlt hónapban.  Az új cégalapítások száma a 2010-es év azonos időszakához képest csökkent, mivel az elmúlt 3 hónapban 11650 vállalkozást jegyeztek be, míg 2010 harmadik negyedévében még 12 ezret.

Üdvözlendő a törvénykezés azon törekvései, hogy korábbi pénzügyi beszámolót szándékosan nem leadó cégeket szankcionálja, és megakadályozza a korlátlan új cégalapítást – mondják. Szükségesek lennének olyan intézkedések is, amik azt segítik, hogy a Magyarországra különösen jellemző kis méretű vállalati szektor növekedni tudjon, és a megbízható cégek kitűnjenek, és jobb lehetőségeket kapjanak.

A vállalkozások száma az iparágak zömében nő, azonban egyre több olyan szektor van – jelenleg hét (élen a textil-, építő-, és papíriparral) –, ahol csökkent a cégek száma egy év alatt. Az építőipar mérsékelt csökkenése már reakció a szektor egyre nehezebb helyzetére, mivel eddig a nagy fizetésképtelenség ellenére folyamatosan emelkedett a cégek száma. Ha az idei év harmadik negyedévét hasonlítjuk össze a 2010-es év azonos időszakához, akkor már közel 1,2 százalékos cégszám-csökkenést látunk az építőiparban. Míg 3 hónapja arról számoltak be, hogy a pénzügyi, biztosítási vállalkozások száma kiemelkedően, 10 százalék felett növekszik, addig ma azt láthatjuk, hogy a rendületlen növekedés már itt is csökken, és a cégek száma egy év alatt 9 százalékkal nőtt.

Megyénként látszik, hogy a középső és keleti országrészben több olyan megye is van, ahol csökkent egy év alatt a társas vállalkozások száma. A legnagyobb – 2,27 százalékos – csökkenés Nógrád megyében történt; Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Békés megyében a nógrádinál jóval kisebb arányban csökkent a cégek száma. Az ország széttagoltságát jelzi, hogy gyakorlatilag az összes nyugati megyében növekedett a cégszám. A legnagyobb – jóval átlag feletti – bővülők  Vas és Pest megyében vannak.

Minimális csökkenés az átlagos fizetési határidőben

Az átlagos fizetési határidő 30 nap körül van Magyarországon, sőt ha az elmúlt 3 hónapot vetjük össze 2010 harmadik negyedévével, akkor minimálisan bár, de csökkent is ez a szám, mely ma átlagosan 29 nap.

Az elemzés szerint 2011 harmadik negyedében a számlák 54 százalékát határidőben kifizették a cégek, míg egy évvel korábban csupán a kiállított számlák 48 százaléka került határidőben kiegyenlítésre. Sajnos ezzel egy időben a fizetési késedelem nőtt, ami arra utal, hogy a több határidőben kiegyenlített számla annak következménye lehet, hogy a fizetési feltételek szigorodtak, nem pedig a fizetési morál javult. Az elmúlt három hónapban az már eleve késve fizető cégeknél az átlagos fizetési késedelem majdnem elérte a 25 napot, ami meglehetősen magas, mivel 2010 harmadik negyedévében ez „csak” 17 nap volt.

Keleti József a Bisnode csoport ország igazgatója arra a tendenciára világít rá, hogy azon vállalkozások, melyek jó működnek és nem küzdenek problémákkal, még meg tudnak felelni a szigorodó fizetési feltételeknek, míg a nehéz helyzetben lévő cégek egyre nagyon fizetési késedelmekbe kénytelenek esni, azaz a cégvilág fizetési képesség területén kezd szétszakadni.

A gazdasági helyzet által erősen sújtott iparágakban a legmagasabb a pénzhez jutási idő, azaz a fizetési késedelem és a fizetési határidő összege. A gépjármű-kereskedelemben, az építőiparban, a papíriparban, és a gumitermékek gyártása szektorban több mint 70 napig tart mire egy utalásos számla kiállítása esetén hozzájut az eladó a pénzéhez.

Fizetésképtelenségi eljárások, szektoriális kockázatok

A cégek bedőlési, fizetésképtelenségi aránya sajnálatos módon folyamatosan emelkedik, és ismét negatív csúcsokat döntött. Míg egy éve 3,18 százalék volt a bedőlési arány, addig most már a 3,43 százaléknál tartunk, és valószínűleg ennek a tendenciának még nincs vége, mivel újabb gazdasági nehézségekkel kell a vállalati szektornak szembenéznie.

A fizetésképtelenségi eljárások (csőd, felszámolás) mellett a végelszámolások száma is jelentősen megemelkedett idén. Végelszámolás esetén ugyan a tulajdonos saját döntése, és nem a hitelezők külső kényszere, hogy nem folytatja a cég tovább tevékenységét. Míg tavaly naponta átlagosan 40 cég ellen indult végelszámolás addig 2011-ben 62 ilyen bejegyzés történik naponta, ami jelentős emelkedés. Ráadásul a nyári, viszonylag nyugodtabb időszak után az ősz ismét jelentős emelkedést hozott, és szeptemberben több mint 2200 végelszámolást kezdeményeztek (2010 szeptemberében ez a szám csupán kb. 1100 volt).

Mi várható az év hátralévő részében?

A folyamatosan növekvő és negatív csúcsokat döntő bedőlési arány – kiegészülve a robbanásszerűen megnőtt végelszámolásokkal – nagyfokú óvatosságra int. Ráadásul az elmúlt hónapokban a D&B egyedi kockázatosságot jelző mutatószámának az átlagos értéke is csökkent, ami a magyar cégek növekvő kockázatosságát mutatja. Már nem elég csupán szerződéskötés esetén a pénzügyi adatokat megvizsgálni, a számlafizetési információkra és cégkapcsolatokra is érdemes figyelni, és minden esetben minél körültekintőbben eljárni.

Ráadásul ma már a meglévő, hosszú ideje stabilan együttműködő partnerekkel szemben is érdemes körültekintőnek lenni, mivel a még stabil vállalatok és iparágak is ronthatnak eddigi gazdasági teljesítményükön. Elengedhetetlen ezért a meglévő vevők folyamatos figyelése, hitelkeretüknek rendszeres felülvizsgálata.