Úgy tudjuk, a kabinet az idén nyáron bevezetett, percenként kétforintos telefonadó emelésére készül, és valójában a Brüsszel által kifogásolt adó egy új mutációjáról van szó. Lapunk információja szerint a kormány már megüzente a szolgáltatóknak, hogy a telefonadó növelésére készül, s bár a mértékéről még informálisan sem tájékoztatta a cégeket, a kabinet kapcsolattartói megsúgták a vállalatok képviselőinek: készüljenek fel a legrosszabbra. Ezzel az üzenettel pedig újabb értelmet nyer a Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető és Cser-Palkovics András képviselő által jegyzett egyéni indítvány, amely több fontos ponton módosítaná a 2004-ben még szakmai alapokon megalkotott hírközlési törvényt, megtiltva egyebek között az egyoldalú szerződésmódosítást a szolgáltatóknak. A javaslat indoklásában egyértelműen leírják, hogy a szektort terhelő adók áthárítását kívánják megakadályozni. A telefonadóból az idén 25-30 milliárd forint bevételt vár a kormányzat, jövőre az eredeti tervek szerint több mint 50 milliárdot, de ha tovább emeli a percenkénti kétforintos terhet, akkor ez az összeg is növekedhet.

Nem ez volna az egyetlen jövő évre tervezett vágás a távközlési szektor „pénztárcáján”. 2014-ben ugyanis le­jár a Vodafone 900-as és 1800-as, valamint a Telenor és a T-Mobile 1800-as sávjainak koncessziója, tehát azt hosszabbítani kell. A hatályos szabályok szerint e tárgyban már 2013-ban egyezségre kell jutnia a cégeknek és a kormányzatnak, s úgy tudjuk, lehetőség szerint a frekvenciák ellenértékét is beszednék jövőre. Ennek ellentmond, hogy a költségvetés tervezete szerint 1,18 milliárd folyik be a távközléshez kapcsolódó ­koncessziós díjból. A szóban forgó koncessziók értékét ma nehéz megbecsülni, hiszen azt befolyásolja a piac állapota is, de szakértők 40-80 milliárdra taksálják az összeget.

A mérleg másik serpenyőjében a most bíróság elé került távközlési különadó van: ha a kormány elveszti a meccset, az 150 milliárdos lyukat üthet a költségvetésen. Az uniós szabályozás szerint a távközlési cégekre különadót csak akkor lehet kivetni, ha azt a szektor szabályozásával és adminisztrációjával összefüggő költségekre fordítják. A 2010-ben kivetett adó alapja a vállalkozások éves nettó árbevétele volt, a kulcsa pedig 500 millió forint felett 4,5, az árbevétel ötmilliárd forintot meghaladó része után pedig 6,5 százalék.

A bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, mert ­álláspontja szerint a távközlési vállalkozásokra kivetett különadó valójában a központi költségvetés bevételeinek növelésére szolgál. Gyengíti a ­magyar kormány pozícióját, hogy hasonló okok miatt júniusban már ­eljárást indított hazánk ellen az ­Európai Bizottság, de az még nincs bírósági szakaszban. A telekommunikációs cégeket sújtó válságadó a bizottság adóügyekkel foglalkozó főigazgatóságának elemzése szerint ugyanis aránytalanul sújtja a külföldi és előnyben részesíti a magyar szolgáltatókat. Mivel az adót a bevételekhez mérten arányosan állapítják meg, így annak 91-92 százalékát uniós, nem magyar cégek fizetik meg.

A kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadó után ez már a második válságadó, amelynek az uniós joggal való összhangját az Európai Bíróság vizsgálja. Az erre vonatkozó ügy előzetes döntéshozatali eljárás kereté­ben érkezett a Székesfehérvári Törvényszékről.