Jelentős pontokon módosulna az elektronikus hírközlési törvény egy Rogán Antal és Cser-Palkovics András által jegyzett képviselői önálló indítvány által. Az indítvány a távközlési piacon bekövetkezett eseményekre és folyamatokra reagál, ez a részletes indokolás több pontjából is kiolvasható. Tiltja a jövőben például a határozott idejű – azaz hűség- – szerződések esetében az egyoldalú módosításokat, arra hivatkozva, hogy a jogszabály olyan adó- és illetékfizetési kötelezettséget ír elő, melynek adóalanya az érintett szolgáltató.

Az indokolásban leírják, hogy a médiahatóság (NMHH) szerint a szolgáltatók erre a lehetőségre hivatkozva emeltek árat, holott a távközlési- és a telefonadó az arányosabb közös teherviselést célozta. Felmerül persze kérdésként, hogy a szakhatóság milyen módon, milyen törvényi felhatalmázásának eleget téve tájékoztatta a két képviselőt, akik aztán benyújtották az iparági szabályozást jelentős pontokon módosító törvényjavaslatot. S felmerül az a kérdés is: ilyen mértékű jogszabályváltozást miért nem az illetékes tárca vagy maga a szabályozó hatóság kezdeményez, az iparági konzultációk szabályos lebonyolításával? Hiszen egyébként is szinte minden jelentős jogosultság a hatóságnál van.

A törvényjavaslat első olvasatban megtiltja a csekkdíj alkalmazását és külön díj felszámítását a számla előállításáért. Az egyébként a polgárok igazságérzetével összhangban álló kezdeményezés ugyanakkor nem zárja ki, hogy kedvezményeket adjanak az elektronikus fizetési csatornák használata esetén.

A törvénymódosítás a jövőbeni frekvenciaaukciók végkimenetelére is jelentős hatást gyakorolhat azzal, hogy a lezáró határozatokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárást a jelenleginél jóval „egyszerűbbé és gyorsabbá” teszi. Az eddigi kétlépcsős jogorvoslat egylépcsőssé válik: a jelenleg hatályos törvények alapján az a vállalkozás, mely jogsértőnek ítéli az aukciók lezáró határozatát, első fokon az NMHH hivatalához fordulhat jogorvoslatért, elutasítás esetén pedig a másodfokon eljáró szerv a bíróság. Ezentúl a kúriához lehet fordulni felülvizsgálatért, amelynek erre 90 napja van. A háromtagú tanács döntése ellen további perújításnak nincs helye.

A javaslat több olyan technikai jellegű módosítást is tartalmaz, melyek jelentős többletterheket vehetnek le az előfizetők válláról, az ezek kapcsán felmerülő kiadásokat pedig a szolgáltatókra hárítanák. Például, minden ügyfélszolgálati hívást egy évig tárolni kell, függetlenül attól, hogy az előfizető beleegyezett-e ebbe.