A több hónapja viszonylag stabil jegyzési tartományt két alkalommal hagyta el a forint az erős irányban: a március 15-i hosszú hétvégét kővető héten, valamint az országgyűlési választásokat követően. A forint árfolyam hétfőn még a 263-as euró jegyzés környékén mozgott.

Kedden a forint a térségbeli devizákkal együtt folyamatosan gyengült a görög adósságrendezés uniós támogatásának elhúzódása, valamint ezzel kapcsolatban a magas deficittel küzdő többi euróövezeti tagállamra kiterjedő "szuverén adósbesorolási fertőzés" veszélye miatt. A S&P kedden Portugáliát két fokozattal sorolta vissza, Görögország besorolását pedig egyszerre több fokozattal, az euróövezeti tagországok között elsőként "bóvli" szintre rontotta.

A forint keddi gyengülésének a térségbeli devizákét meghaladó mértékét a piacon a görög hatás mellett részben annak is tulajdonították, hogy hosszú idő óta első alkalommal jelent meg a jegybank szóhasználatában a "devizapiaci beavatkozás" kifejezés. A másik forintgyengítő tényezőnek a jegybankelnök székének "nem piackonform" megingatását tartják az elemzők.

Szerdán a forint és a térségbeli devizák árfolyamának további alakulását a görög adósságszolgálat rendezésének körvonalazódása, valamint a lengyel jegybanki kamatdöntés befolyásolhatja, amennyiben az eltér a piacok által várt kamattartástól.

Szerdán délelőtt a dollárt 204,70 forinton jegyezték 1,3196 dolláros euró árfolyam mellett. Kedden délután a dollárt 201,14 forinton, az eurót 1,3301 forinton jegyezték.

A svájci frank jegyzése 188,59 forint a kedd délutáni 186,46 forint után, 100 japán jent 219,35 forinton jegyeztek 214,85 forint után.