A héten nem tart teljes ülést az Alkotmánybíróság, mivel a szeptember elején érkezett öt új tagnak még fel kell készülnie a folyamatban lévő ügyekből - tudtuk meg alkotmánybírósági forrásokból. Így a magánnyugdíjpénztári vagyon miatt beadott keresetekről sem tárgyal ezen a héten a testület.

Sőt, forrásaink szerint a jövő heti ülés napirendjén sem biztos, hogy szerepelni fog a nyugdíjjal kapcsolatos előterjesztés. A jövő heti napirendről e hét közepén, legkésőbb csütörtökig születik döntés. Ezzel beigazolódik az a feltételezés, hogy az új tagok belépésével nemhogy felgyorsulna a nyugdíjügy alkotmánybírósági rendezése, de újabb heteket vehet igénybe, amíg döntés születik a keresetekről.

Amint a Népszabadság még július első felében megírta, a testület határozattervezetet tárgyal, vagyis érdemi döntésre készül. Akkor jeleztük, hogy ez a pénztárban maradók nyugdíjjogosultságát érinti majd: ők a további évekre ugyanis a törvény szerint nem válnak jogosultá állami nyugdíjra.

Azt is jeleztük, hogy a határozattervezet nem fogja teljesen visszaállítani a tavaly őszi állapotokat, vagyis a kormányhoz vándorolt 2800 milliárd forint nem kerül vissza a pénztárakhoz. Arra a problematikára is felhívtuk júliusi cikkünkben a figyelmet, hogy ha az Alkotmánybíróság elfogadja a határozattervezetet, akkor az a visszalépők körében bírósági állásfoglalások igényét alapozhatja meg, mert többségük a nyugdíjjogosultság miatt döntött végül a visszalépés mellett. A döntésre tehát várni kell még néhány hetet, de amennyiben az új alkotmánybírók érdemi beleszólást kérnek a határozat tartalmába, ennél hosszabb idő sem elképzelhetetlen.

Ezekben a hetekben a reálhozamok kifizetése köti le a pénztárak figyelmét, amivel ugyan eredetileg augusztus végére végezniük kellett volna, de a volt tagok egy részét téves címen tartották nyilván, és időbe telik, amíg sikerül őket bezaonosítani (az egykori tagoknak kell jelentkezniük a pénztáruknál). Az átlagos reálhozam - tehát nem a számlán felhalmozott megtakarítás, annak tőkerészét, valamint az inflációval megegyező hozamát a kormány elvitte - egyébként 76 ezer forint volt. A Magyar Nemzet korábban azt sugallta, hogy az összeg jó esetben meghaladhatja a 35 ezer forintot, lapunk számításai 100 ezer forint körülire tették a várható átlagos reálhozamot.

Úgy tudjuk, több volt tagnak okoz gondot, hogy a reálhozam miatti panaszával nem tud kihez fordulni. Egy olvasónk arról panaszkodott, hogy a nyilvántartott több milliós számla ellenére egyetlen fillér reálhozamot nem fizetett a pénztára. Ezt kifogásolta, de a pénztárnál váltig állították, hogy nem halmozódott fel akkora megtakarítás, ami reálhozamra tenné jogosulttá a tagot. Ezt követően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez fordultak, de ott meg azt közölték velük, hogy ilyen ügyekkel nem foglalkoznak, csak a téves címzésekre visszavezethetőkkel.

Korábban lapunknak Bába julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke azt mondta, hogy különleges eljárási rend nincs ezekre az ügyekre, az ügyfeleknek először a pénztárban, ezt követően a PSZÁF-nál van módjuk jelezni kifogásaikat, végül polgári peres eljárást indíthatnak.

Az Alkotmánybíróság létszáma nem csak öt új alkotmánybíróval bővült az elmúlt napokban, a velük érkezett szakértőkkel, tanácsadókkal együtt mintegy 25 fővel nőtt az apparátus.