Harmadik alkalommal készített összeállítást a Gépjármű Márkakereskedők Szövetsége (GÉMOSz). Magyarországon 2013 augusztusában 448-ra tehető a márkakereskedések száma, ami tizennyolccal kevesebb, azaz 4 százalékos csökkenést jelent tavalyhoz képest. Ennél drasztikusabban, 13 százalékkal csökkent a tulajdonosok száma, mert sokan képtelenek voltak hitelüket törleszteni, és becsődöltek; ezek nem mindegyike zárt be, mert átvette egy másik kereskedő, aki azonos márkát forgalmaz. Sokan kezesként mentek tönkre, és nemcsak a szalonjukat bukták, hanem a családi vagyont is; ez ellentétes az uniós gyakorlattal, ahol nem veszik alapul a magánvagyont.

A 2008-as évben közel negyedmillió új autó kelt el a magyar piacon, ahol akkoriban ezernél több szalon működött, napjainkban nagyjából negyedére csökkent az éves forgalom.

Balogh Árpád, a GÉMOSz alelnöke elmondta, hogy a Magyarországon működő 32 márka többsége csak Budapesten vagy Pest megyében van jelen. A fővárosban 85 díler működik, az országos átlag megyénként 19 kereskedés, ami azt is jelenti, hogy egyre nagyobb az értékesítési fehér folt, vagyis több térségből eltűntek márkák. A legkevésbé ellátott Nógrád és Heves megye, ahol csak nyolc márka van jelen, mert segélyből élők nem vesznek autót.

Továbbra is csak havi ezerre tehető a magánvásárlók száma, ami lesújtóan alacsony forgalom egy ekkora országban. A kereskedőket sújtják a növekvő (olykor 5-6 szoros mértékű) költségek, a feketegazdaság bővülése és a használtautó-importnál tapasztalható visszaélések.

Tapasztalataik szerint 70 százalékos a készpénzes vásárlások aránya. A szakmai szervezet elnökségi tagja, Cseri József szerint nehéz tervezni, mert minimális a készletezés, ami rontja a rugalmas kiszolgálási lehetőségeket. Kiemelten komoly többletterhet jelent a kereskedéseknek az iparűzési adó és a tranzakciós adó növekedése. Nem csak a forgalom csökkent, hanem a jövedelmezőség is, egyre több kereskedés működése veszteséges, ami további bezárásokat jelenthet.

A felmérésben a válaszadók zöme a feketegazdaság visszaszorítását tartja az érdekképviselet legfőbb feladatának. A válaszadók többségének (60%) sikerült bekerülnie az MNB növekedési hitelösztönző programjába, azonban a visszajelzések szerint a folyósítás lassú, az ügyintézés nehézkes, és többen jelezték, hogy nem elégedettek a feltételekkel. Azon vállalkozásokat, akik nem kerültek be a hitelprogramba, az elbírálás során vagy nem tartották elég erősnek, vagy nagyvállalati minősítést kaptak, mivel egy nagyobb cégcsoporthoz tartoznak. Olyan válaszadó is akadt, aki nem kíván több terhet a nyakába venni, ezért nem élt a lehetőséggel.

Sok kereskedő saját márkájától vett fel hosszú távú támogatási hitelt, ezért nem vehetett részt az MNB növekedést ösztönző programjában. Minimális forgalomnövekedésre számít a kereskedők többsége. Gablini Gábor elnök pozitívnak értékelte az MNB-csomagot, amit az is jelez, hogy hónapról hónapra emelkedtek a kishaszonjármű-eladások, augusztusban és szeptemberben is számottevően nőtt a termelőeszköznek számító teherjármű-értékesítés. A GÉMOSz továbbra is optimista abban, hogy a kereskedések a második MNB-csomaggal ki tudják váltani a jelentős terhet jelentő devizahiteleiket.

A felmérésben a megemelkedett tranzakciós adó a válaszadók 90 százaléka szerint újabb nehezítő tényező, mely sokmilliós nagyságrendű többletköltséget jelent. Csupán 10 százalék véli úgy, hogy a többletterhek hatását a hosszútávú hitelek, illetve a kamatcsökkentések hatása ellensúlyozza, ezért nem érezhető a negatív hatása.