A feltételek ezúttal is adottak voltak: az infláció immár második hónapja negatív előjelű, a pénzromlás helyett pénzjavulást és a bérek vásárlóerejének emelkedését váltotta ki a -0,1 százalékos áprilisi és májusi fogyasztói árindex. A jegybank törvénybe foglalt elsődleges feladata, az árstabilitásra való törekvés tehát érvényesül, s ez így is marad az év hátralévő szakában, ugyanis a kormány a rezsicsökkentésekkel megágyazott az áraknak, év végére hagyva az ébresztőt.

Ami az elemzők szerint kíméletes lesz, hiszen az éves összevetésű árindex csak a tél közeledtével lépheti át ismét az egy százalékos szintet. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 2014-es éve egészét is e körüli inflációs érték jellemzi majd. A képet az olajár körüli az iraki polgárháborús feszültség nyomán kialakuló mizéria csúfíthatja el, de ennek hatása heti kétszeri, egyelőre moderált mértékű üzemanyag-áremelésen túl a most még nem jelentkezik.

Szakértők szerint az reálbérek öt százalék körüli átlagos emelkedése is nyomás alá helyezheti az inflációt, de ennek sem látszanak egyelőre a markáns jelei. Az elemzők abban is egyetértenek, hogy a fogyasztói árindex jövőre is a jegybank 3 százalékos inflációs célja alatt marad.A jegybank azonban a fentiekkel szemben úgy látja, az idén kereken nulla százalékos lesz az éves infláció, ám hogy ezt pontosan mivel magyarázza, az csak a monetáris tanács keddi ülésén véleményezett új negyedéves inflációs jelentésből derül csak ki. A negyedévente megjelenő, s a piacok számára egyfajta iránytűként szolgáló jelentés megállapításait várhatóan csütörtökön ismertetik, de a fő számokat - infláció, növekedés - már most közzétették.

A legutóbbi, 2014 márciusi előrejelzésében az MNB 2,1 százalékos idei gazdasági növekedést és 0,7 százalékos inflációt valószínűsített, a növekedési adaton a tavaly decemberi prognózisához képest nem változtatott, az inflációt azonban gyakorlatilag megfelezte. Most ismét radikálisan átírták saját prognózisukat, a  gazdasági növekedést 2,9 százalékosra, srófolták, ám ezt a tempót nem tudja tartani a magyar gazdaság, erre utal, hogy a 2015-re vonatkozó előrejelzésüket 2,5 százalékon hagyták. Ugyanekkora lesz jövőre az infláció az MNB számításai szerint.

Az idei növekedési többletre is magyarázattal szintén csütörtökön szolgálhatnak, annyi bizonyos, hogy a kétezermilliárd forintos keretösszeggel tavaly elindított saját növekedési hitelprogramjuk eredményességét legjobban házon belül tudják lemérni és modellezni. Ez várhatóan egy százalékkal dobhatja meg a GDP-t. A kormány az első negyedéves 3,5 százalékos GDP-növekedést alapul véve alsó hangon 2,3 százalékosra várja az idei bővülést.

Visszatérve a kamatdöntéshez: a monetáris tanács által közelről figyelt tényező, Magyarország nemzetközi befektetői megítélése az utóbbi időben folyamatosan javul, a kormány többnyire kínosan ügyel arra, hogy ne szolgáltatasson okot a hangulat elromlásához. Kivétel ez alól a levegőben lógó legújabb devizahiteles-mentő csomag, amellyel kemény csapást mérhetnek a bankrendszerre, s az ország befektetői megítélésére. A hitelminősítők egyelőre kivárnak a bóvli kategóriában lévő adósságbesorolásunk feljavításával, de ettől függetlenül nem okoz gondot az államadósság és a költségvetés hiányának finanszírozása.

Ami a kamatpálya további alakulását illeti, a mélypont nyár vége felé érkezhet, két százaléknál már kieshet az olló Matolcsyék kezéből. A jövő évet pedig már a kamatemelések sora jellemezheti majd, s ha az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve évek után ismét a nulla százalékon lévő kamatszint emelésére vállalkozik, akkor azt az MNB-nek is követnie kell.