A magyar állam is megszavazta a 24,7 százalékos tulajdonában lévő Mol 50 milliárdos – a tavalyit tízmilliárddal alulmúló – osztalékát tegnap az olajcsoport közgyűlésén. Az igazgatóság tavalyi munkáját azonban alighanem az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) ellenszavazatával ismerték csak el.

A horvát INA kapcsán Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató a közgyűlést követő tájékoztatón az ottani politikát ostorozva megjegyezte: a horvát állammal hónapok óta „rádiószünet” áll fenn, csupán a sajtóban jelennek meg különböző politikai üzenetek. Az ellene folyó horvát büntetőeljárás miatt továbbra sem hagyja el Magyarországot, ami ugyan fárasztja, de a csoport így is képes a hatékony működésre.

A közgyűlésen a menedzsment a Mol jövőjét illető töretlen derűlátásáról adott számot, pedig 2011 óta az alapvető mutatószámnak tekintett úgynevezett EBITDA-eredmény és a kitermelés is esik. Hernádi Zsolt mindezt kérdésünkre a tavaly nyár óta megfeleződő olajárral indokolta, Simola József pénzügyi igazgató pedig biztosított afelől, hogy a cél e mutatók emelése. (A magyar számvitel szerinti adózott eredmény 78 milliárdos veszteségből 120 milliárdos nyereségbe fordult, míg a nemzetközi 19 milliárdos veszteség után tavaly 51 milliárdos mínuszt mutatott.) Az eseményen megújították Járai Zsigmond, Parragh László és a résztulajdonos cseh CEZ-t 2013-ig vezető Martin Roman igazgatósági tagságát. A korábban Simicska-embernek számító és az Államadósság Kezelő Központot is vezető Töröcskei István felügyelőbizottsági helyére az MNV-t irányító Szivek Norbert került. Hernádi Zsolt kiállt a kitermelés, a finomítás, az üzemanyagkutak és a petrolkémia párhuzamos fejlesztése mellett, mondván, ez védi a céget a piac hullámzásaitól. Tavaly vettek olaj- és benzinkutakat, fejlesztették üzemeiket. Az idei beruházási terv 1,5-1,8 milliárd dollár.