Az ÁSZ szerint mindenesetre a közbeszerzési eljárásoknál az ajánlattétel egyszerűsödött, rugalmasabbá vált a szabályozás, a kis- és középvállalkozások több megrendelést nyernek el, és csökkent a jogorvoslati eljárások száma is.

A tündérmesébe illő képet legfeljebb az olyan kutatások rontják, amelyek szerint, a korrupció a hazai közbeszerzési eljárások mintegy 65-75 százalékának eredményét befolyásolhatja.

A Közbeszerzési Hatóság (KH) megbízásából kutakodó GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése azonban nem ronthatta el a számvevők sikeres törvényről készült jelentését. Éppen elég, hogy a problémát egy mellékletben megemlítették, és ajánlásokat is megfogalmaztak.

Szemrehányást tényleg senki sem tehet. Hiszen ellenőrzése révén az ÁSZ csak azt akarta megtudni, hogy a törvénymódosítás elérte-e a kormány által kitűzött célokat. És mert ezek sorában a korrupció visszaszorítása nem szerepelt, ennek a szempontnak vizsgálatával a számvevők eleve nem is foglalkoztak. Még akkor sem, ha a sajtó számára készült összefoglalójuk szerint a "közbeszerzések kiemelt szerepet töltenek be a közpénzek és a köztulajdon törvényes és ésszerű módon történő felhasználásában".

Hogy mekkorát is, azt Domokos László, az ÁSZ elnöke számokkal érzékeltette. Közlése szerint a 2008 és 2012 között a közbeszerzések éves összértéke a bruttó hazai termék (GDP) öt-hét, az államháztartás kiadásainak nyolc-kilenc százaléka volt.

A közbeszerzési eljárások száma az öt évre kiterjedő vizsgálat első négy esztendejében csaknem megháromszorozódott, így 2011-ben meghaladta a 10,9 ezret. Igaz, a 2012-es közbeszerzési törvény hatályba lépése után 22,6 százalékos visszaesését mértek – a lebonyolított eljárások száma egyetlen év alatt 8451-re zsugorodott.

Ezzel együtt a számvevők szerint nem maradtunk le Európától: 2008-2012 között a közbeszerzések összege évente 1300-1800 milliárd forintra rúgott, azaz a GDP-hez viszonyított értéke átlagosan 5,6 százalék volt. Annyi, mint az OECD tagállamok átlaga.

De az összehasonlítások útvesztőjében nem érdemes eltévedni. Már csak azért sem, mert Makkai Mária, az ÁSZ felügyelet vezetője egymás után sorolta a számvevők kedvező tapasztalatait. Ezek logikai sorában az első, hogy a régi törvény leváltásával a közbeszerzés egyszerűbbé vált.

Az árubeszerzéseknél és a szolgáltatások megrendelésénél például a beszerző saját eljárásrendet alkalmazhat, rövidebb határidőket szabathat, mérsékelheti a benyújtandó igazolások, nyilatkozatok számát. Ehhez elég közzétennie az általánostól eltérő szabályokat.

Nehezebbé vált viszont a már lefolytatott eljárások eredményének öncélú érvénytelenné nyilvánítása. Pusztán formai hibára hivatkozva nem lehet senkit kizárni a versenyből, és a közhiteles forrásból beszerezhető adatok benyújtását nem lehet megkövetelni az ajánlattevőktől. És azzal, hogy a dokumentumok korábbinál szélesebb köre, így a beérkezett árajánlatokat tartalmazó felolvasó lap is megtekinthetővé vált, visszaszorult a csalások lehetősége is.

Hiszen az ajánlatkérő már nem teheti meg, hogy az általa preferált szállító árajánlatát a felolvasás végére hagyja, és a versenytársakénál kedvezőbb összegben jelölje meg. Mert állítólag 2012 januárja előtt akár ilyen is előfordulhatott.

Aki ezen meglepődött, bizonyára megkönnyebbül, ha azt hallja: a közbeszerzések egyszerűbbé válása segítette a kkv-k érvényesülését. Igaz, részvételük sikeressége már az új törvény hatályba lépése előtt is javult. Annyira, hogy míg 2009-ben még csak 4895 eljárásban vitték el a megrendelést a kkv-k, addig 2010-ben már 8473 tendergyőzelmet írhattak az ilyen cégek csoportjának javára.

Győzelmeik aránya 2011-ben 80,4 százalék, az elnyert megbízások értéke, az összes közbeszerzési értékhez képest 41,68 százalék volt. A törvénymódosítást követő évben viszont a kkv-k által megkötött szerződések volumene meghaladta a 84,1, értéke a 49,9 százalékot. Amit a számvevők a többi között a törvényben szereplő értékhatárok leszállításával, az előlegkérés, illetve a részajánlat adás jogosultságának megteremtésével magyaráznak.

De a számvevők az új törvény számlájára írják azt is, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) is kevesebben járnak panaszkodni. Megállapításuk értékéből azonban egy keveset levon, hogy a jogorvoslat ügyek aránya a 2008 óta csökken.

Az ÁSZ vizsgálódásának első évében a közbeszerzési eljárások 16,7 százaléka folytatódott a KDB előtt. Arányuk 2009-ben 13,2, 2010-ben 9,5, 2011-ben 9,3 százalékra zsugorodott. Amihez képest talán nem nevezhető óriási ugrásnak, hogy a testületnek 2012-ben már csak a tárgyév közbeszerzéseinek 8,2 százalékával kellett foglalkoznia.

Akárhogy is van azonban, a számvevők úgy tartják: a jogorvoslati kérelmek elmaradásában szerepe lehetett, hogy a régi törvény mintegy négyszáz paragrafusát felváltó jogszabály már csak valamivel több, mint 160 paragrafusból áll. Megszűnt a követhetőséget zavaró állandó módosítgatás, levesebb a részletszabály. És az eljárási díjak megemelése után az érdekeltek jobban meggondolják, valóban a KDB-hez akarnak-e fordulni.

Ha pedig mindez nem lenne elég, az ÁSZ szerint a jogorvoslati kérelmek visszaszorulásában szerepe lehetett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) munkálkodásának is. A szaktárca előzetes ellenőrzései nyomán a problémás közbeszerzéseket idejekorán felfedezték. Ami látszik azon is, hogy míg a KDB az előzetes kontrol nélküli eljárások elleni panaszok 3,8 százalékát találta megalapozottnak, addig a minisztérium által jóváhagyott ügyek csupán 0,5 százaléka akadt fent a rostáján.

Ennek fényében azon már meg sem kell lepődni, hogy míg 2008 és 2011 között a megállapított jogsértések száma növekedett, 2012-ben előfordulásuk gyakorisága csökkent. A korábban a kétmillió forintos átlagbírság pedig a számvevőszéki vizsgálat utolsó évében már az egymillió forintot sem érte el.

Aki még ennek sem tudott igazán örülni, bizonyára elégedett lesz, ha azt hallja: a számvevők szerint a kormányzati költekezés visszaszorulásának jele, hogy a központosított közbeszerzések alkalmazása az új törvény hatályba lépése óta ismét divatba jött. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) a 2011 végéig csökkenő jelentőségű nagybani beszerzések eszközét 2012-ben 39,3 százalékkal többször alkalmazta.

Az ÁSZ-nál is tudják: bármennyire is kedvező a jelentésükben lefestett kép, a közbeszerzések háza táján van még tenni való. Ennek megfelelően szokás szerint megfogalmazták ajánlásaikat az érintetteknek.

Az NFM-nek azt javasolják, hogy a KEF-ről szóló rendeletet módosítsák, mert az még mindig a régi közbeszerzési törvényre hivatkozik. A KH elnökét megkérték, tetesse közzé az egyes ágazatokban szokásos, vagy megállapított bérekre, és kapcsolódó közterhekre vonatkozó információkat. A KEF főigazgatójának pedig azt ajánlják: dolgozzon le egy évtizedes mulasztást. Azaz intézkedjen, hogy a kormányrendeletben foglalt előírásoknak megfelelően a 2004 óta működő Közbeszerzési Portált az ügyfélkapun keresztül el lehessen érni.