Mindez az egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvénytervezetből derül ki, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) honlapján olvasható.

A törvényjavaslat egyrészt az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos tájékoztatási szabályok kereteit módosítja. Az értékpapír-kibocsátókat érintő 2013/50/EU irányelv 2013 óta hatályos, a tagállamoknak 2015. november 26-tól kell alkalmazniuk, ennek megfelelően a törvényjavaslat legnagyobb része e napon lépne hatályba.

A tervezet ezenkívül a biztosítási tevékenységről szóló törvényt pontosító és kiegészítő szabályokat készít elő, amelyek a gyakorlati tapasztalatok átültetését, és a magyarországi biztosítási piac biztonságosabbá tételét segítik.

A tervezet legnagyobb része ennek megfelelően a biztosítási tevékenységről szóló törvény módosítását teszi ki, de módosulna a tőkepiacról, valamint a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény, illetve a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló jogszabály is.

Az értékpapír-kibocsátókkal kapcsolatban a tervezet előírásokat állapít meg többek között arra vonatkozóan, ha a kibocsátó székhely szerinti tagállama Magyarország. Rögzíti a székhely szerinti tagállam közzétételére vonatkozó követelményeket, illetve rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre is, ha a kibocsátó nem választott székhely szerinti tagállamot. Az uniós irányelvnek megfelelően a szolgáltatókkal szemben új szankciókat vezetnének be a tájékoztatási kötelezettségek megsértésekor: a maximális kiszabható bírság a vállalkozások esetében 10 millió euróra emelkedne.

A javaslat szerint az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét az MNB látná el. Bővülne a jegybank által az Európai Bizottság és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság irányába tett tájékoztatások köre is.

A biztosítási tevékenységről szóló törvény módosítása keretében a javaslat kimondja: az élet- és nem-életbiztosítók közötti pénzügyi, gazdasági és igazgatási együttműködés esetén is biztosítani kell a biztosítási ágaknak, valamint a biztosítók elszámolásainak megfelelő elkülönítését. Emellett a javaslat a vezető állású személyekkel kapcsolatban fogalmaz meg további követelményeket a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság szempontjából.

Rendelkezik a jogszabálytervezet az életbiztosítási szerződések megfelelő mértékű díjmeghatározásáról, valamint a javaslat úgy módosítja a biztosítási titok megtartásának a kötelezettségét, hogy a könyvvizsgáló teljes körűen hozzájusson a munkájához szükséges adatokhoz. Az előterjesztés emellett úgy is rendelkezik, hogy a biztosítási szerződéssel kapcsolatos adatokhoz az a pénzügyi intézmény is hozzájusson, amelynek a követeléséhez az adott biztosítási szerződés kapcsolódik.

A biztosítási csalások kiszűrése érdekében történő hatékonyabb adatcsere érdekében a javaslat módosításokat és pontosításokat határoz meg. A felszámolási eljárás esetére is szabályokat fogalmaz meg a javaslat, például az eszköznyilvántartásra vonatkozóan, és a kis biztosítók számviteli biztosítástechnikai tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközök külön eszköznyilvántartásba történő vételéről és az eszköznyilvántartás részletszabályairól is rendelkezik.

A tervezet szerint a felügyeletnek lehetősége lenne arra, hogy a standard módszer alkalmazásának előírása mellett többlettőke-követelményt is előírhasson.

A Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítóknak évente tájékoztatniuk kellene az MNB-t a biztosító más tagállamban létesített fióktelepe által, vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységével kapcsolatban. A biztosítási díjbevételt, a kárkifizetéseket és a kifizetett jutalékok összegét kellene tagállamonként közölni.