A tizenkét havi infláció 0,0 százalékos volt ebben a hónapban, közölték az EU statisztikai hivatalában pénteken előzetes becslésként. Ilyen először fordult elő a térség történetében. Az elemzők átlagosan 0,2 százalékos tizenkét havi inflációra számítottak. A részletes adatokat június közepén adják közre.

Előzőleg - áprilisban és márciusban - is rekord alacsony, 0,6-0,6 százalékos volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben. Az új adat megzavarta az eddigi számításokat: a piacon már-már elenyészett a remény, hogy a vártnál rosszabb GDP-alakulásra és a stabil, de rekord alacsony inflációra tekintettel az Európai Központi Bank (EKB) júniusban folytatja a kamatcsökkentést. Az EKB maga nem számít deflációra az euróövezeti átlag szintjén. A megváltozott hangulatot, a kamatcsökkentési várakozások megszűntét jelezték a héten az euróövezeti bankközi eurókamatok, amelyek több mint egy hete emelkednek, miután május 19-én elérték történelmi mélypontjukat, 1,237 százalékon az irányadó háromhónapos határidőre. Minden idők csúcsa, három hónapra 5,393 százalékon, tavaly október 9-én volt.

Az EKB ugyan folytatja a bőséges hitelellátást, de mind több jel vall arra, hogy a kereskedelmi bankok mind kevésbé veszik igénybe ezt a szolgáltatást, jobban fel tudják mérni szükségleteiket, és visszatérnek a bankközi piac szokásos műveleteihez. A kamatemelkedés ezt a keresletnövekedést is jelzi, és ez nem indokol további központi enyhítést. Az EKB legutóbb e hónap elején csökkentette alapkamatát, negyed százalékponttal egy százalékra, újabb rekord mélységbe. A bank mozgásterét szűkíti az is, hogy a maginfláció az ellenkező irányba halad, gyorsan közelít a két százalékhoz. Az energia, az élelmiszer, az alkohol és a dohányáru nélkül számított tizenkét havi maginfláció áprilisban 1,8 százalékra ugrott a márciusi 1,4 százalékról.

Az éves infláció további mérséklődése így gyakorlatilag az energia és az élelmiszerek nagy olcsóbbodását tükrözi, a kőolaj például kevesebb mint fele annyiba kerül, mint tavaly ilyenkor. Ez a bázishatás azonban az év második felében fokozatosan elmúlik: a kőolaj már most is százszázalékkal drágább a tavaly év végi, ez év januári mélypontnál.

A bankárokon kívül immár a piaci elemzők is úgy vélik, az EKB most már nem folytatja a kamatcsökkentést, alapkamata legalább ez év végéig változatlan maradhat. Az euróövezet jegybankja tavaly október 15-én kezdte az enyhítést, első lépésben fél százalékponttal 3,75 százalékra enyhítve alapkamatát. Azóta, február kivételével, minden hónapban folytatta a kamatcsökkentést.

Az euróövezet 16 országából négyben árcsökkenést regisztráltak áprilisban: Írországban -0,7 százalék, Portugáliában -0,6 százalék, Luxemburgban -0,3, Spanyolországban -0,2 százalék volt a tizenkét havi defláció áprilisban. A leggyorsabb infláció Máltán volt, négy százalékos. Az euróövezetben áprilisban a szeszesital és a dohányáru drágult a legjobban, 3,3 százalékkal tavaly áprilishoz képest. A skála másik végén a közlekedés-szállítás volt, 3,6 százalékos tizenkét havi árcsökkenéssel. Márciushoz képest a szeszesital és a dohányáru 0,2 százalékkal drágult, a közlekedés-szállítás egy százalékkal került többe. Az Európai Unió 27 tagországában átlagosan 1,2 százalékos volt az éves infláció áprilisban, a márciusi 1,3, a februári 1,8 és a tavaly áprilisi 3,6 százalék helyett. A legnagyobb - 6,5 százalékos - tizenkét havi inflációt Romániában mérték. Magyarországon tavaly áprilishoz képest 3,2 százalékkal, márciushoz képest 0,9 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, az EU statisztikai hivatalának tudomása szerint.