Miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a héten visszavonta a Széchenyi István Hitelszövetkezet működési engedélyét, a pénzintézet ügyfeleinek nyugdíját a korábbi esetekhez hasonlóan a Magyar Posta kézbesíti, a NAV pedig méltányos lesz azokkal szemben, akik a történtek miatt nem tudják befizetni az adójukat -mondta Németh Lászlóné, a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár a Kormany.hu internetes oldalra pénteken feltöltött videóban.

A Széchenyi István Hitelszövetkezet budapesti fiókja. Súlyos tőkehiány Bruzák Noémi / MTI

Három héten belül a betétesek kártalanítása is megkezdődhet, az ügyfeleknek egyelőre semmit nem kell tenniük, mindenről időben tájékoztatást kapnak. A közel hatezer betétes kártalanítását az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) végzi a százezer eurót, azaz a mintegy 31 millió forintot meg nem haladó megtakarítások esetében. Az ügyfelek körében mindössze tíz-egynéhány olyan magánszemély van, akik esetében a betétek nagysága meghaladja az említett összeghatárt.

Az MNB csütörtökön jelentette be, hogy a pénzintézetnél lefolytatott átvizsgálat súlyos pénzügyi problémákat és működési szabálytalanságokat tárt fel, ezért visszavonta a Széchenyi István Hitelszövetkezet engedélyét, és felügyeleti biztosokat rendelt ki a társaság irányítására. Az intézkedés azt jelenti, hogy mindhárom, Töröcskei István, az Államadósság-kezelő Központ vezetőjének érdekeltségébe tartozó pénzintézet nehéz helyzetbe került vagy csődbe is ment.

Januárban a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet engedélyét vonta vissza az MNB –az OBA tízezer betétes 22 milliárd forint megtakarítását volt kénytelen kifizetni. Most kedden pedig a Töröcskei többségi tulajdonában lévő Széchenyi bankhoz rendelt ki felügyeleti biztosokat a jegybank. Az egyelőre nem világos, hogy a Széchenyi banknál mekkora a baj, az MNB közleménye szerint a biztosok kinevezését a hitelintézet tőkehelyzete, a jogszerű működés szavatolásának szükségessége és az intézmény működése kapcsán az érdekeltek – elsősorban a betétesek, illetve a hitelezők, tulajdonosok – halaszthatatlan védelme indokolta.

A bank az elmúlt hat évben folyamatosan veszteséges volt, így rendre tőkepótlásra szorult, hogy eleget tudjon tenni a törvényi előírásoknak. Tavaly nyáron az állam hárommilliárd forint értékben emelt tőkét bankban, így szerezett 49 százalékos tulajdont a hitelintézetben. Ám ez a tőkeinjekció sem tartott ki sokáig. A 2013-ban elszenvedett újabb, kétmilliárd forintos veszteség miatt a Széchenyi bank tőkehelyzete a jogszabályban előírt szint alá süllyedt.

A helyzet rendezésére a bank közgyűlése június elején egy két lépcsőben, június, illetve július végéig megvalósítandó, összesen 9,5 milliárd forintos tőkeemelésről döntött –a pénzt Töröcskei Istvánnak, illetve az általa képviselt befektetői körnek kellett volna a hitelintézet rendelkezésére bocsátania – ám a mai napig nincs nyoma annak, hogy ebből akár egy forint is megérkezett volna a Széchenyi bankhoz.

A júniusi közgyűlésen a tulajdonosok arról is döntöttek, hogy amennyiben a tőkeemelés nem valósul meg, az állam elővásárlási jogot szerez a többségi tulajdonrészre. Vagyis most a kormányon múlik, hogy a zsebébe nyúlva megmenti a Széchenyi bankot, vagy sem – Töröcskei István azonban valószínűleg búcsút inthet bankjának, amely tavaly év végén még egy eurórért a magyar Raiffeisen Bankot akarta megvásárolni.