Torlasz állja útját az autósoknak az új Rákospalotai határúton. A 2,25 kilométeres, irányonként egy forgalmi sávos utat a Colas Építő Zrt. szerződés szerint 818 millió forintért megépítette, és a létesítmény műszaki átadás-átvétele is eredményesen lezárult. Használni azonban egyelőre nem lehet. Hogy miért, arra nincs magyarázat.

Okokkal legalábbis Reményik Kálmán sem szolgálhat. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. elnök-vezérigazgatója levélben kérte Demszky Gábort: a főpolgármester működjön közre abban, hogy a főváros vegye át az elkészült útszakasz üzemeltetését, az erről szóló nyilatkozat azonban máig nem érkezett meg. Mi több, a NIF szerint a lépést a főváros megtagadta.

Holott az állami beruházó szerint az útszakasz kifejezetten Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalának követelésére került a tervek sorába. Megépítését az M0 keleti szektor engedélyezési eljárása során a főváros, valamint a XV. és a XVI. kerület önkormányzata előírta. De rendelkeztek arról is, a Rákospalotai határút a beruházás második ütemében bővíthető legyen - teljes kiépítése után az autósokat irányonként két forgalmi sáv szolgálja majd.

A NIF közleménye szerint, a beruházás megvalósítása 2009-ben a terveknek megfelelően megkezdődött, és az építkezés az idén április 30-ig be is fejeződött. Így forgalomba helyezésének elmaradása nem a kivitelezők hibája.

Az új út a fővárosi közúthálózat része, szerepel a Főváros Közútfejlesztési Koncepciójában és a Szabályozási Kerettervben. Az épülő út tulajdonosa - a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) által kiadott építési engedély előírásai szerint - a Fővárosi Önkormányzat.

A fővárosnak azonban látszólag nem kell a Rákospalotai határút. Mivel üzemeltetésének átvétele nem történt meg, a NIF a létesítmény lezárására kényszerült. Egyelőre azonban nincs válasz arra, hogy az autósoknak meddig kell elkerülniük az egyébként közlekedésre alkalmas útszakaszt.

Csupán annyi biztos: a forgalomba helyezésig az M0-ást a Szentmihályi úttal összekötő utat őrizni kell. Ennek technikai megoldására a NIF megtette a szükséges lépéseket. Azt viszont nem lehet tudni, hogy az őrzés számláját végül ki fizeti majd.

A Rákospalotai határútról természetesen a Vársoháza illetékeseinek is megvan a véleménye. Sajtóirodájuk lapunkhoz több dokumentumot is eljuttatott, amelyek tanúsága szerint a "Fővárosi Önkormányzat nem tulajdonosa az új Rákospalotai határútnak és annak az ingatlannak sem, amelyen az új út épült." Annak pedig jelenleg nincs "jogszabályi alapja", hogy az utat az önkormányzat kezelje vagy üzemeltesse. A furcsa helyzet kialakulása szerintük a kormány tavaly júliusi döntésére vezethető vissza.

A sajtóiroda leveléhez csatolt iratokból kiderül: az eredeti elképzelés valóban az volt, hogy a Fővárosi Önkormányzat az útszakasz elkészülte után átveszi annak tulajdonjogát az államtól. A terv azonban kútba esett, miután a kormány 2009 nyarán elrendelte, hogy az új határút építéséhez a költségvetési források mellett az Európai Uniós támogatást is használjanak fel. Az uniós támogatás igénybevétele ugyanis alapvetően változtatta meg a tulajdonjog rendezésének lehetőségét.

Az uniós támogatási szerződés egyik alapfeltétele, hogy a megépült létesítmény öt évig nem idegeníthető el. Tehát az eredeti elképzelésekkel ellentétben a mostani tulajdonostól, vagyis az államtól, nem kerülhet át az út tulajdonjoga a Fővárosi Önkormányzathoz.

Ez az építési engedély kiadásakor és az építkezés megkezdésekor még nem volt ismert, hiszen az állam a beruházás megkezdése után változtatta meg annak finanszírozását. Az önkormányzat annak ismeretében előlegezte meg a tulajdon átvételét, hogy az állam nem vesz ehhez igénybe uniós támogatást.

Más kérdés, hogy a főváros szerint az építési engedélyben az is szerepel: az engedélyezett közlekedési létesítmények tervezett tulajdonosi, kezelői, illetve üzemeltetői viszonyainak rendezésről a megépített létesítmény forgalomba helyezése előtt meg kell állapodni. Ez a megállapodás azonban a mai napig nem született meg.

Az uniós támogatás igénybevétele miatt felmerült problémát a NIF egy 2010 február 16-án megtartott egyeztetésen jelezte a Fővárosi Önkormányzatnak. A dokumentumok tanúsága szerint a megbeszélésen egyértelművé vált, hogy a jogszabályi akadályok miatt az önkormányzat nem veheti át az útszakasz tulajdonjogát.

Az ezt követő levelezés során az önkormányzat leírta azt is, hogy a korábban is jelzett vagyonkezelésre vonatkozó szerződés egyeztetésére készen áll. Jelezték: a fővárosnak, mivel nem tulajdonos, nincs jogi lehetősége a helyzet rendezésére. Arra kérték a NIF Zrt.-t, hogy készítsen egy megállapodás tervezetet a határút ügyének megoldására. Az állami beruházó azonban "a mai napig nem készített ilyen tervezetet".

Az autósokat mindenesetre feltehetően a legkevésbé sem érdekli az egymásra mutogató hivatalok magyarázkodása. Mindez ugyanis nem változtat azon a tragikomikus helyzeten, hogy miközben a Budapest fuldoklik a közlekedési dugóktól, egy közel egymilliárd forintért - megfelelő minőségben - megépült útszakaszon az irodisták passzolgatják egymásnak a labdát, a közlekedőket pedig be sem engedik. 

A főváros állítja: a vonatkozó jogszabályok betartása mellett mindent megtesznek az út mielőbbi forgalomba helyezéséért, amelyhez elengedhetetlen a NIF együttműködése. Amire bizony szükség is lenne.

Ha ugyanis a hivatalok vezetői nem jutnak egyezségre, és a Rákospalotai határút valóban csak akkor nyílhat meg az autósok előtt, ha tulajdonjoga fővároshoz kerül, a közlekedőknek még öt évet kellene várniuk a szalagátvágásra. Az uniós támogatási szerződés szerint legalábbis a tulajdonjogot csak 2015-ben vezethetik majd át a földhivatalban.