A listán természetes személyek és cégek egyaránt szerepelnek. Első körben döntően német ügyfeleket nevesítettek, valamint az amerikaiakat, utóbbiakat csak monogramjuk szerint sorolják fel – írja a Sonntagszeitung. A névvel, a hozzá tartozó születési dátummal és nemzetiséggel a svájci adóhatóság hivatalos szövetségi közlönyében, illetve annak internetes változatában közölt listán szereplő embereknek a hivatalos indoklás szerint ezzel lehetőségük nyílik arra, hogy ügyvédet fogadjanak befektetéseik eredetének tisztázására.

Az egyik nagy ügyfél, Uli Hoeness, az FC Bayern München tavaly elítélt exelnöke 28,5 millió eurónyi adót hallgatott el a német hatóságok elől Lukas Barth / Reuters

A svájciak azután döntöttek a nyilvánosság mellett, hogy az utóbbi időszakban elképesztő mennyiségű megkeresést kaptak a külföldi társhatóságoktól egyes állampolgárok és vállalkozások kétes eredetű megtakarításainak feltárására, s már nem győzik erővel a munkát. Az adóhivatal lapnak nyilatkozó illetékese, Alexandre Dumas a bankok együttműködési hajlandóságára is panaszkodott, mivel sokszor olyan számlatulajdonos után érdeklődnek külföldről, aki a már elvitte tőlük a pénzét. Ilyenkor a bankok lelkesedése az adatszolgáltatásra vonatkozóan meglehetősen mérsékelt.

Eddig a meggyanúsított ügyfelek jogai is sérültek azzal, hogy fogalmuk sem lehetett arról, milyen eljárás készül ellenük – ezt Andreas Rüd svájci ügyvéd mondta a Sonntagzeitungnak.

Ügyfél pedig lesz bőven, miután a napokban több tucat határozat jelent meg a heti szövetségi közlönyben, német, amerikai, spanyol, indiai, holland, dél-koreai és brit magánszemélyek, valamint bahamai, spanyol és panamai bejegyzésű cégek neveivel. A német és indiai polgárok esetében nem az adócsalásban érintettek neveit és tranzakcióit felsoroló, kilopott adatbázis alapján születtek meg a határozatok – szögezte le Dumas, megjegyezve azért, hogy sohasem lehetnek biztosak abban, milyen úton jutott az információkhoz a partnerhatóság.

Kockáztatni egyre kevésbé érdemes: a németeknél tavaly meghozott szigorú törvény eddig eredményesnek bizonyult, negyvenezer állampolgárnak jutott hirtelen eszébe, hogy adómentes jövedelmét más országban állomásoztatja. Ők az utólagosan bevallott és a megfelelő bírságokkal megfejelten befizetett adóval letudhatják a dolgot, de olyan súlyos esetekben, mint a Bayern München elnökéé, Uli Hoenessé volt, már ez sem segít. Ő svájci számlák igénybevételével 28,5 millió eurót síbolt el, amiért 3,5 év börtönre ítélték tavaly júniusban.

A svájci retesz egyébként sem a régi: a titkos számlák ideje lejárt, amerikai nyomásra a helvétek és bankjaik sorra szigorítják a pénzmosás elleni szabályaikat, és kötnek adatszolgáltatási egyezményeket más országokkal. Ausztráliával márciusban kötöttek automatikus adóügyi adatszolgáltatási szerződést. Hasonló kontraktus már előkészületi stádiumban van az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval is.