Az idei első negyedévben Magyarországon a 15–74 éves korosztályon belül 3 millió 876 ezren dolgoztak, 1,8 százalékkal, 67 ezer fővel többen, mint a tavalyi év azonos időszakában – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A foglalkoztatottak aránya így egy százalékponttal 50,6 százalékra javult az előző év április–júniusi időszakhoz képest.

A bővülés elsősorban a szolgáltató szektornak volt köszönhető, azon belül kétharmad részben a piaci, egyharmad arányban a közszolgáltatásokban dolgozók száma nőtt. Utóbbi valószínűleg elsősorban a közfoglalkoztatottak számának emelkedésével magyarázható. május végén több százezren dolgoztak így, közel 30 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. Nőtt még a foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban is, kevesebben dolgoznak viszont az építő- és a feldolgozóiparban.

A Közép- és Dél-Dunántúl kivételével minden régióban javult a foglalkoztatás. A legtöbb új munkahely, 31 ezer Közép-Magyarországon jött létre, míg arányaiban az Észak-Alföldön nőtt a leggyorsabban a foglalkoztatottak száma, 3,4 százalékkal egy év alatt.

Az első negyedévben a 15–74 éves férfi népességből 2 millió 77 ezren voltak foglalkoztatottak, húszezerrel többen, mint 2011 azonos időszakában, s ezzel foglalkoztatási arányuk fél százalékponttal, 56,4 százalékra emelkedett. A nők közül a vizsgált időszakban 1 millió 798 ezren tartoztak a foglalkoztatottak közé, 47 ezerrel többen, mint 2011 április–júniusban. Így a nőkre jellemző foglalkoztatási ráta 1,3 százalékponttal, 45,2 százalékra nőtt.

A pályakezdők helyzete most még nehezebb, mint egy éve. A 15–24 éves foglalkoztatottak egyébként is alacsony létszáma 207 ezerre csökkent, a foglalkoztatási rátájuk pedig 0,3 százalékponttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Nőtt viszont a legjobb munkavállalási korú 25–54 éves és az idősebb, 55–64 éves foglalkoztatottak száma, a foglalkoztatási ráta 1,5, illetve 1,7 százalékpontos javulását eredményezve.

Rések a szociális hálón

Miközben javult a foglalkoztatottság, és többen dolgoztak az idei második negyedévben, mint tavaly ilyenkor, nőtt a munkanélküliek száma is – a kettő együtt úgy lehetséges, hogy például a szociális rendszer, így például a rokkantnyugdíjak átalakítása miatt nőtt az úgynevezett aktívak száma. Az április–júniusi időszakban átlagosan 472 ezren voltak munka nélkül, 12 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 10,9 százalék volt, amely 0,1 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit.

A nők és a férfiak esetében eltérő tendencia volt megfigyelhető a második negyedévben. A 15–74 éves férfi népességből 267 ezren voltak munkanélküliek, 19 ezerrel többen, mint 2011 azonos időszakában, s ezzel az értékkel munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal 11,4 százalékra emelkedett. A nőket a vizsgált időszakban 206 ezer fős, 10,3 százalékos munkanélküliség jellemezte, ami fél százalékpontos csökkenésnek felelt meg.

A munkanélküliek 17,0 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 27,9 százalékos munkanélküliségi rátája 3,6 százalékponttal volt magasabb a tavalyi második negyedévinél. A 25–54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája tízszázalékos volt, egy év alatt alig változott.

A munkanélküliek 46,8 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,3 hónapra csökkent.

Elemzők: ennél csak rosszabb lesz

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szerint a javuló foglalkoztatás hátterében a közmunkaprogram áll, ami szociális szempontból fontos ugyan, de nem járul hozzá a nemzeti össztermék, a GDP növekedéséhez. Az MTI által megkérdezett elemző felhívta a figyelmet arra a közgazdasági alapszabályra, hogy ha a gazdaság visszaesik, akkor a munkanélküliség szezonális mutatója ugyan javulhat, de semmiképp sem tartósan.

A magánszférára vonatkozó májusi jövedelmi adatok csökkenő foglalkoztatást mutatnak. Ebből Jobbágy Sándor azt a következtetést vonta le, hogy a most közölt 10,9 százalékos munkanélküliségi adat lehet, hogy a nyáron még egy-két tizeddel lejjebb mehet, de az év egészében 11,4 százalék, jövőre 11,1 százalékos mutató alakul ki.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője is úgy véli, hogy a vártnál jobb második negyedévi munkanélküliségi adat és a javuló aktivitás a kormányzati közmunkaprogramnak köszönhető. A 10,9 százalékos munkanélküliség valószínűleg az éves mélypont lehet, talán egytizeddel még javulhat, de az év hátralévő részében a mutató 11,0-11,2 százalék között alakulhat, az éves átlag pedig várhatóan 11,2 százalék lesz - mondta Kondrát Zsolt.

Az unióban sem jobb

Emelkedett kissé a munkanélküliségi ráta júniusban az előző havihoz képest az euróövezetben és az Európai Unióban - közölte kedden az unió statisztikai hivatala. Az Eurostat előzetes adatai szerint a 17 tagú euróövezetben júniusban 11,2 százalék volt a ráta a májusi 11,1 és az áprilisi 11 százalékot követően. Tavaly júniusban 10 százalékon állt az euróövezeti munkanélküliség.

A 27 tagú Európai Unióban júniusban 10,4 százaléka emelkedett az állástalanok aránya a májusi 10,3, az áprilisi 10,2 százalékról, és a 2011. májusi 9,5 százalékról. A legalacsonyabb munkanélküliségi rátát Ausztriában (4,5 százalék), Hollandiában (5,1 százalék), Luxemburgban és Németországban (egyaránt 5,4 százalék) mérték. A legmagasabb munkanélküliségi ráta Spanyolországban és Görögországban volt, 24,8 és 22,5 százalék. Az egy évvel korábbival összevetve a munkanélküliségi ráta az EU hét tagállamában csökkent, tizenkilencben emelkedett, míg Svédországban (7,5 százalék) nem változott.