Az NFÜ összegzése megállapítja: a világgazdasági válság idején különösen megmutatkoznak az uniós tagság előnyei. Az ügynökség szerint a csatlakozás után megindult és 2008 decemberére szinte lezárult I. Nemzeti Fejlesztési Terv során a különböző kiírásokra 42.459 pályázatot adtak be, és több mint 685 milliárd forint összértékű, 19 ezer kifizetés történt (a kifizetések szinte 100 százalékban megvalósultak).

Az elmúlt öt év alatt a 12 ezernél több lezárult projekt és a forrásfelhasználás európai összehasonlításban is magas aránya - 94 százalék, míg az uniós átlag 90,6 százalék, amivel Magyarország az újonnan csatlakozott országok között az 5. helyen, míg az összes tagállam között az első tízben szerepel - mind azt jelzik, hogy nem csak az intézményrendszer, hanem a pályázók is jól vizsgáztak.

Az első fejlesztési időszak tapasztalatait értékelve alakították ki a második ciklusra szóló Új Magyarország Fejlesztési Tervet. A 2007-2013 közti időszakban Magyarország számára 24,9 milliárd euró (közel 9 ezer milliárd forint) uniós forrás áll rendelkezésre, amelynek 55 százaléka (3.900 milliárd forint) már 2007-2008 folyamán megnyílt a pályázók számára.

A dokumentum szerint Magyarország ebben a ciklusban is élen jár a lehetőségek kiaknázásában, elsőként írt ki uniós pályázatokat, és 2007 végén már nem csak előleg formájában, hanem ténylegesen megindított projektekért is kért átutalást az Európai Uniótól. Ez év április végéig 2.267 milliárd forintot ítélt meg az intézményrendszer a nyertes pályázóknak, emellett közel 7.750 szerződést kötöttek meg, több mint 1.810 milliárd forint értékben. 313 milliárd forintot már átutaltak, és 1.607 projektet sikeresen befejeztek.

Magyarországon elsőként indította útjára 2007 őszén a kis- és középvállalkozásoknak szánt Jeremie mikrohitel programot. Napjainkra közel 1.100 vállalkozás jutott így hitelhez, több mint 5,82 milliárd forint értékben, mikrohitel és garancia termékekre azonban már 65 milliárd forint értékben kötöttek szerződést a programban részt vevő pénzügyi közvetítőkkel.

A fejlesztések során kiemelt figyelem irányul a hátrányos helyzetű kistérségek fejlesztésére. A regionális és a humánerőforrás-fejlesztési forrásokból 2009 és 2013 között mintegy 100 milliárd forintot különít el az ország ezekre a célokra. A területi egyenlőtlenségek felszámolását és az egyenlő esélyek megteremtését célozza az oktatás fejlesztésére szánt 650 milliárd forint is. A Nemzeti Iskolafelújítási Program keretében 102 milliárd forintból 350 intézmény újul meg, amelyet a felsőoktatás hasonló volumenű infrastrukturális fejlesztése kísér (77 milliárd forint összegben).

Az uniós tagországok közül Magyarország nyújtotta be a legtöbb nagyprojektet, azaz olyan beruházás tervét, amely értékéből kifolyólag (13 milliárd forint, illetve környezetvédelmi beruházásoknál 6,5 milliárd forint) kormányzati döntést és brüsszeli jóváhagyást egyaránt igényel. Ez év április végéig a kormány 22 nagyprojektet hagyott jóvá, amelyből 20-at küldött ki Brüsszelbe. A projektek összes támogatási értéke meghaladja a 884 milliárd forintot, teljes beruházási értékük pedig az 1140 milliárd forintot. Öt fejlesztési terv esetében már az Európai Bizottság támogató döntése is megszületett.

A nagyprojektek és kiemelt projektek sorában olyan óriásberuházások szerepelnek, mint Debrecen, Miskolc és Szeged villamoshálózatának fejlesztése, a nemzetközi jelentőségű vasútvonalak korszerűsítése, a budapesti 4-es metró megépítése, a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Projekt, Békéscsaba szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése, a pannonhalmi főapátság fejlesztése, valamint a Szabadság híd felújítása.

A schengeni határellenőrzési rendszerhez történő csatlakozás megkönnyítésére Magyarország 165,8 millió euró támogatásban részesült, míg a hamarosan lezáruló Interreg programok keretében 2004-től több mint 17 milliárd forintot fordíthatott a határon átnyúló üzleti, környezet- és természetvédelmi, illetve kulturális együttműködések ösztönzésére. Az Európai Területi Együttműködések keretében, 2013-ig 170 milliárd forintnyi uniós támogatást fordíthatnak a magyarországi megyék és a szomszédos régiók határon átnyúló fejlesztésekre.

Az összegzés kitér a nemzetközi gazdasági válság hatásának enyhítésére indított programokra is. Két nagy pillére van annak a fejlesztéspolitikai programnak, amelynek elsődleges célja, hogy Magyarországon a lehető legtöbb, a válság által veszélyeztetett munkahely megvédhető legyen.

Az egyik pillér egy 1.400 milliárd forintos csomag, amely közvetlen válságkezelő eszközökkel igyekszik megerősíteni a hazai kis- és középvállalkozásokat. A másik pillére egy 1.800 milliárdos csomag, amely alapvetően a nagy munkaigényű építőiparon keresztül fejti ki hatását a válsággal szemben. A beruházás-élénkítő csomag révén egyebek között 267 iskola, 23 rendelőintézet, 78 városi terület újulhat meg, több mint 400 kilométer vasúti, és mintegy 350 kilométer közúti beruházás valósulhat meg.