Ismét 25 bázisponttal, 6 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa hétfői ülésén. Ezzel 2005 szeptembere óta nem tapasztalt alacsony szintre került a MNB irányadó mutatója. A döntés egybe esik az elemzői várakozásokkal, aki már az előző, decemberi, ugyancsak 25 bázispontos mérséklés előtt is arra számítottak, a grémium visszavesz a korábbi kamatcsökkentési tempójából, azaz követően 0,25 százalékos vágásokra lehet számítani.

A többség véleménye szerint azonban ez a lendület is csak az első negyedévben lesz látható, azt követően 5,5-5,75 százalékon egyelőre megállapodik az alapkamat.

– Semmi meglepetés nincs a monetáris tanács döntésében - hangsúlyozta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Hozzátette azonban, hogy biztos benne, volt 50 bázispontos csökkentésről szóló javaslat is, és ez kapott is szavazatot. Az elmúlt hét második felének gyenge tőzsdei és piaci teljesítménye lehetett az, ami az ilyen mértékű vágást végül is „törölte".

Nem is lett volna értelme kapkodni - tette hozzá. Így maradt tere a következő hónapban is a további leépítésnek, igaz addig még sok víz lefolyik a Dunán - sietett hangsúlyozni a Takarékbank elemzője.

Minden esetre egybehangzó vélemény elemzői körökben, hogy márciusig még süllyed az MNB irányadó mutatója. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank stratégája viszont úgy látja már csak egy módosítás lesz az alapkamatban, s 5,75 ponton az meg is áll idén.

Suppan szerint is az első negyedév után szünet következik az MNB-nél. Ez leginkább a választási bizonytalanságokkal magyarázható. Azt is látni kell ugyanakkor, hogy a 5,5 százalékos alapkamatot még nem árazza a piac – jegyezte meg. Török Zoltán kiemelte a választások miatt nem a Fidesz kormányalakításának lehetősége okoz bizonytalanságot, hiszen erre már jóideje számítani lehet, hanem az, hogy új szereplők vezetik majd az ország gazdaságpolitikáját. 

Ebbe az is beletartozik, hogy alighanem már a ciklus elején bejenti az új kormány a hiánycél idei tarthatatlanságát, ami a piaci szereplők körében nagyon komoly keserű pirula lesz. Így az országkockázati szinte biztosan nő a választások utáni hónapokban.

Hogy ezt követően lehet-e további mérséklések nehéz lenne megmondani - fogalmazott Suppan. Az év második felében - ám csak akkor, ha már látszik, hogy a gazdaságok immár önálló életre is képesek és nem szorulnak a központi segítségre - a meghatározó, nagy bankok minimális emeléseket is végrehajthatnak.

Amennyiben így lesz, akkor ez szűkíti a Magyar Nemzeti Bank mozgásterét, hiszen csökkennének a hazai és a nemzetközi kamatok közötti különbségek. Abban az esetben, viszont ha ez valóban így alakul, akkor a kockázatvállalási kedv növekedését is hozhatja, ami pedig éppen ellenkezőleg több teret nyújtana a hazai jegybak számára.

Ebben az esetben még az is elképzelhető lenne, hogy a nemzetközi trenddel ellentétben az év vége felé további, minimális kamatvágást hajthatna végre a jegybank. Különösen akkor, ha a felálló új kormány hiteles gazdaságpolitikával és egy ugyancsak hiteles euróbevezetési forgatókönyvvel állna elő.

Suppán hozzátette: ha az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, az Európai Központi Bank, vagy a Bank of England emelne is az év folyamán, akkor sem száít arra, hogy az MNB hasonló lépést hajtana végre, már persze akkor, ha a gazdasági környezetben drámai változás nem áll be.

Pontosan e miatt nem tartja viszont lehetségesnek az év végi mérséklést Török Zoltán. Úgy látja egy ilyen környezetben egyszerűen nem lesz lehetősége egy kisméretű vágára sem a magyar jegybanknak.