– Vegyék elő a kockás papírt és a ceruzát, kezdjenek számolni, és annak ellenére is pályázzanak a kiegészítő bérkompenzációra, hogy annak igénybevétele bonyolult adminisztrációt jelent. Illetve felkészülésnek sem rossz a gyakorlat, hiszen vélhetően jövőre is szükség lesz hasonló kormányzati intézkedésre – mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára azon a sajtótájékoztatón, amelyen Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikai államtitkár bejelentette, a héten megnyitják a kiegészítő bérkompenzációs pályázatot.

– Megígértük, megtesszük – jelentette ki Czomba Sándor, utalva arra, hogy a kormány kiemelten kíván foglalkozni a munkahelyek megtartásával. Mint emlékeztetett rá, január elseje óta működik a rendes bérkompenzáció, amikor is a minimálbér és a szakmunkás bérminimum 19 és 15 százalékos kötelező emeléséhez a munkaadók az öt százalék feletti emelést visszatarthatják a szociális adóból, azaz annyival kevesebbet kell befizetniük az államkasszába, a náluk maradt pénzt pedig odaadhatják a dolgozóknak.

Az államtitkár közölte, a Nemzeti Adó és Vámhivatal február végi adatai szerint 2,3 millióan élnek bérből és fizetésből. Közülük közel 500 ezren bruttó 216 800 forint felett keresnek, így nem érintettek a kompenzációban. Mintegy 800 ezer ember él minimálbérből és szakmai bérminimumból, így az ő esetükben kötelező volt a béremelés, és a kompenzáció is megvalósult.

A maradék egymillió munkavállaló sorsa volt kérdéses. A NAV adatai szerint eddig mindent összevetve 1,145 millió alkalmazott kapta meg a bérkompenzációt. Ugyan a statisztika még nem mutatja, ami azóta történt, de becslések szerint az 1,8 millió érintett munkavállalónak 70-75 százaléka megkapta, vagy a következő hónapokban megkapja a fizetéskiegészítést. Illetve mivel sok vállalkozás áprilisban és májusban készíti el az éves mérlegét, akkor derül majd ki a jövő évi költségvetése, várhatóan közülük is sokan bekapcsolódnak a kompenzációba.

A héten megnyíló 21 milliárd forint pályázati pénzre bárki jelentkezhet, az is, aki még a rá eső ötszázalékos béremelést sem tudta kifizetni, és ha a feltételeknek megfelel, az is, aki már kompenzált. A feltételek között van, hogy a 2011-es statisztikai állománynál nem lehet kisebb a 2012-es sem. A részmunkaidőben foglalkoztatottak száma az előző évben hasonlóan foglalkoztatottak számához képest 20 százaléknál jobban nem térhet el, vagy hogy a tavalyi bruttó átlagkereset nem haladhatja meg a cég átlagában a 215 ezer forintot.

Czomba Sándor szerint a pénz 450-650 ezer munkavállaló esetében jelent további 2-3 százalékos állami hozzájárulást. A pályázat beadására 30 nap lesz, ugyanennyi idő alatt elbírálják, azaz júniusban a dolgozók számláján lehet a kompenzáció. Megjegyezte, a vállalkozások az elnyert pénz 70 százalékát azonnal megkapják, a maradék 30 százalékot pedig szeptemberben utalják nekik, azaz némi forgótőkéhez is jutnak.

Dávid Ferenc szerint a szóban forgó, összesen 121 milliárd forint kompenzáció elég nagy pénz ahhoz, hogy megérje adminisztrálni érte. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (Áfeosz-Coop Szövetség) elnöke szerint nagyon jó, hogy a kompenzációt és a hozzá kapcsolódó szabályozást az érdekeltekkel együttműködve dolgozta ki a kormány, annak ellenére, hogy még így sem könnyű bevezetni.

A kereskedelemben, ahol teljesítménybérezés van, hónapról hónapra, minden egyes alkalmazottnál végig kell számolni a béreket. Ráadásul szerinte a szabályozókat a jelenleginél is jobban hozzá kellene igazítani a gyakorlati élethez. A majdani ellenőrzések során szerinte érdemes lenne kialakítani egy közös értelmezési gyakorlatot. Ha mondjuk felmond egy dolgozó, és nem tudják azon nyomban pótolni, akkor a statisztikai létszám máris nem egyezik meg az előző évivel, vagyis a vállalkozás nem jogosult az állami kedvezményekre. Mint mondta, az ilyen esetekre jó lenne némi türelmi időt adni. Hozzátette, ennek ellenére a Coop és a CBA esetében a kompenzált dolgozók aránya jóval nagyobb az országos átlagnál.