A magyar háztartások tavaly összesen 1600 milliárd forintot "fizettek" a válságért. 2010-hez képest ugyanis ennyivel többet kellett költeni az árdrágulások miatt a devizahitelek megugrott törlesztőrészleteire és a végtörlesztésre – derül ki az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) elemzéséből.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapjáról is kiderül, hogy a hazai háztartások élelmiszerből összességében ugyanannyit fogyasztottak, mint 2010-ben, míg iparcikkekből kismértékben, 1,1 százalékkal nőtt az eladott árumennyiség.

Azonban úgy maradt szinten a hazai fogyasztás, hogy közben az élelmiszereknél 6,6, az üzemanyagoknál 15,3 százalékos volt a drágulás. Közben a bérek is nőttek nettó 6,4 százalékkal, azaz lényegében nem változott a keresetek és az árak 2010-es aránya. Az infláció okozta 631 milliárdos – 4,35 százalékos – többletköltséget a háztartások még ki tudták fizetni.

A devizahitelek törlesztésének és a végtörlesztésnek a költsége ugyanakkor az inflációnál is nagyobb terhet jelentett. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a családok devizahiteleinek havi törlesztőrészletei összességében elérték a 400 milliárd forintot. Emellett az év végén a 170 ezer végtörlesztő összesen 620 milliárd forintot adott ki a célra. Igaz, ennek jelentős részét forinthitelből fizették ki.

Az OKSZ szerint a válság a végtörlesztést nem számolva is legalább 800 milliárd forintnyi többletköltséget okozott a családoknál. Kérdés, hogy a fogyasztók honnan tudták ezt az összeget előteremteni. Az adatok szerint mennyiségileg csökkent az üzemanyagok, a ruhák, az autók, illetve a vendéglátás forgalma.

Ugyanakkor a KSH kimutatásai szerint ezek a tételek 2009-ben is az egy főre eső költések 15 százalékát tették ki. A ruházati, autó-, üzemanyag- és vendéglátóhelyi forgalom 2010-ben összesen mintegy 2900 milliárd forintos forgalmat jelentett (a 2011-es KSH-adatok még váratnak magukra).

Vagyis pusztán azzal, hogy a hazai háztartások java tavaly nem vett új autót, vagy kevesebbet költött benzinre, ruhára, vendéglátásra, még messze nem tudta volna kigazdálkodni az adósságteljesítésre elköltött 800 milliárd forintot. Ehhez ugyanis a jelzett termékkörökben több mint 20 százalékos visszaesésre lett volna szükség.

Ilyen drámai változást azonban nem érzékeltek a kiskereskedelemben. Az OKSZ értékelése szerint a lakosság egy részének vásárlóerejét felfelé húzhatta a zsebben maradt jövedelmek változása.

Piaci vélekedések szerint a törlesztés, illetve a végtörlesztés érdekében jelentős mennyiségű szürkejövedelem is megmozdulhatott.