Egységesítette a kormányzat a hazai gyógyszerpróbákra köthető szerződéseket. Eddig ahány kórház, klinikai vizsgáló hely volt, annyi féle módon állapodhattak meg a gyógyszercégekkel arról, hogy mennyiért és milyen feltételek mellett próbálják ki az adott szert a betegeken. Mindez gyakran időveszteséget okozott a gyógyszergyártóknak. Az őszre bevezetendő új keretrendszerrel javul Magyarország versenyképessége. Évente mintegy 67 milliárd forint bevételt hoztak a klinikai vizsgálatok, ebből 28-30 milliárd forint az egészségügy részesedése. Az egészségügyi államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán által kedden bejelentett változástól további 25-30 százalékos bevételnövekedés remélhető.

A gyógyszervizsgálatokért az intézmények, a vizsgálatban résztvevő orvosok is pénzt kapnak. A betegek csak akkor, ha úgynevezett első fázisú gyógyszerpróbát vállalnak, azaz úgy jelentkeznek egészségesen egy új szer bevételére, hogy azt még emberen nem próbálták. Míg Nyugat-Európában akár milliós részvételi díj jár ezért az áldozatért, nálunk csak legfeljebb néhány 100 ezer forintot fizetnek a kísérleti alanyoknak.

A feladatra sokan jelentkeznek, ám csak kevesek kerülnek be a kísérletbe. A jelentkezőknek ugyanis makkegészségesnek kell lenniük, egyetlen laboreredményük vagy egyéb paraméterük sem térhet el a normálistól. Magyarországon a tavalyi, a mintegy 350 klinikai vizsgálatból 19 volt első fázisú. A szakállamtitkárság adatai szerint mintegy 16-19 ezer olyan beteg van, akik ezeknek a klinikai próbáknak köszönhetően jut hozzá ingyenesen a legkorszerűbb terápiákhoz.

Az 1990-es évektől kezdődően a nagy gyógyszergyárak mind gyakrabban viszik gyógyszerkísérleteiket a kevésbé fejlett országokba, különösen olyanokba, ahol a szabályozás kevésbé szigorú, a kísérleti költségek alacsonyak, s viszonylag könnyű gyanútlan kísérleti alanyokat találni. A gyógyszercégek által kedvelt térségek: India, Dél-Amerika, Kelet-Európa és a volt Szovjetunió utódállamai. A felfutást jól szemlélteti, hogy míg 1991-ben az Egyesült Államok gyógyszerügyi hatóságánál, az FDA-nál mindössze egyetlen kelet-európai kutatóorvos volt regisztrálva, 2000-re már 429, ma pedig már sok ezer.