Március-májusban a foglalkoztatottak száma 4 millió 314 ezer volt, 149 ezerrel több, mint egy évvel korábban - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A foglalkoztatottak közül 4 millió 277 ezren tartoztak a 15-64 évesek korcsoportjába. Foglalkoztatási arányuk 2,8 százalékponttal, 66 százalékra emelkedett. Az egy hónappal korábbi időszakkal összevetve 21 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma.

Az éves 149 ezres növekedéshez a hazai elsődleges munkaerőpiac 116 ezerrel járult hozzá, a közfoglalkoztatottak köre 25 ezerrel bővült. A külföldi telephelyen foglalkoztatottak száma - a mintavételi hibahatáron belül - 8 ezerrel nőtt. Más megközelítésből: a munkanélküliek közül 69 ezren találtak állást, míg 80 ezren a gazdaságilag nem aktív népességből léptek be a munkaerőpiacra. Az aktivitási ráta 1,3 százalékponttal 60,8 százalékra emelkedett. Az inaktívak létszáma 113 ezerrel csökkent, mivel 33 ezerrel csökkent a 15-74 éves korosztály lélekszáma. A 15-64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 4 százalékkal 2 millió 324 ezerre emelkedett. Foglalkoztatási rátájuk 3,3 százalékponttal 72,5 százalékra nőtt. A 15-64 éves női foglalkoztatottak száma 2,8 százalékos növekedéssel 1 millió 953 ezer volt. Foglalkoztatási rátájuk 2,2 százalékponttal 59,6 százalékra javult.

A 15-24 éves foglalkoztatottak létszáma 289 ezer volt. Foglalkoztatási arányuk 2,4 százalékponttal 26,9 százalékra nőtt. A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek foglalkoztatási rátája 1,8 százalékponttal 81,9 százalékra, az idősebb, 55-64 éveseké 4,9 százalékponttal 49,4 százalékra emelkedett. A 20-64 éves korcsoport esetében - amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki - a foglalkoztatási ráta 2,8 százalékponttal 71 százalékra nőtt. Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 78,2, a nőknél 64 százalék.

A munkanélküliek száma egy év alatt 69 ezerrel csökkent - tette közzé szintén a statisztikai hivatal. A munkanélküliségi ráta a március-májusi időszakban 1,6 százalékponttal 5,5 százalékra mérséklődött. A 15-64 éves férfiak körében 5,4, a nők között 5,6 százalékos munkanélküliségi arányt mért a KSH. A 15-74 éves munkanélküli férfiak száma 39 ezerrel 134 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,7 százalékponttal 5,4 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 30 ezerrel 117 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,5 százalékponttal 5,6 százalékra mérséklődött egy év alatt.

A 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 4 százalékponttal 13,8 százalékra csökkent. A munkanélküliek 18,4 százaléka továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 évesek, a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 1,3 százalékponttal 5 százalékra, az 55-64 éveseké 2 százalékponttal 4,3 százalékra mérséklődött. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,2 hónap. A munkanélküliek 47,5 százaléka legalább egy éve keres állást és tartósan munkanélkülinek számít.

A ma közzétett KSH adatok szerint a munkanélküliségi ráta 5,5 százalékra csökkent - közölte a Fidesz. Ez az adat a 2010-es kormányváltáskor megközelítette a 12 százalékot. A baloldal kormányzása alatt megduplázta, a polgári kormány felére csökkentette a munkanélküliséget - írják. A magyar reformok működnek, egyre több fiatal, nő, kisgyermekes édesanya és megváltozott munkaképességű ember is megtalálja helyét a munkaerőpiacon. Tartósan 4 millió fölött van a dolgozók száma. 26 éve nem volt annyi embernek munkája, mint ma. Magyarországon az uniós átlag alatt van a munkanélküliség. Amíg 2010-ben a 20. helyen álltunk, addig hazánk ma az EU tagállamai között az 5. legalacsonyabb munkanélküliségi rátával rendelkezik. Nemcsak többen dolgoznak, de jelentősen csökkentek a munkát terhelő adók; tartós a bérek növekedése, nő a bruttó átlagkereset és a fizetések vásárlóereje is. A közszférában több mint félmillió ember bére emelkedik - írja a kormánypárt.

A Fidesz-kormány által kozmetikázott munkaügyi adatok remekül fognak mutatni a statisztikai évkönyvekben, a valós munkaerőpiac azonban szomorú képet mutat - reagált erre az MSZP. A foglalkoztatottak számának növekedése ma a közmunkaprogram extrém kibővítésének, a külföldi munkavállalók százezreinek itthoni statisztikába írásának, valamint a diákmunkások beszámításának köszönhető.

Valódi munkahelybővülésről tehát továbbra sem beszélhetünk, a piaci munkahelyek száma ma is legfeljebb a válság előtti szintet éri el. Beszélhetünk viszont általános dolgozói szegénységről, a négymillió létminimum alatt élő emberről, megállíthatatlan pályaelhagyásról az egészségügyben, hiányszakmák tucatjairól a vendéglátóiparban, a turizmusban és más fontos nemzetgazdasági területeken. Ezt nevezi a Fidesz működő reformnak.